Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Angyal Endre: G. Szigeti Magda szombathelyi kiállítása
mértebbé váló művészeti írásaival, melyek az Életünk, Művészet, Jelenkor, Űj Írás, Rajztanítás, Valóság stb. lapjain látnak napvilágot, valamint a sajtóban megjelent grafikáival, akkor megsejtünk valamit a vidéki pedagógus-művész óriási feladatából. Ezek után méltán kérdezhetjük: mit tesz az ország képzőművészeti főiskolája ezek érdekében? Hogy a londoni Royal College of Arts mit tesz az angoloknál, azt tudom 1928 óta — s nálunk annyi sincs, mint 40 évvel ezelőtt. A. Tóth Sándor „Emberek, állatok, maszkok” — ezzel a címmel állította ki a szombathelyi művésznő negyvenhat alkotását — festményeket és grafikákat — a Művelődési és Sportház galériáján. Már a hely kiválasztása igen jól sikerült: a modern, tágas helyiségben pompásan érvényesült a bemutatott anyag. Az épület belső architektúrájának zöldes színei, a vöröses-sárgás függönyök, a zsaluktól kissé megszűrt, mégis világosan beáramló fény: mindez hatásosan keretezte a kiállítást, méltó háttere volt a bemutatott képeknek. Szombathely városának kulturális irányítói ennek a kiállításnak megszervezésével tanúbizonyságát adták művészi ízlésüknek, a modern törekvések megértő méltánylásának, örvendetes érdeklődésről adtak bizonyítékot a vendégkönyv bejegyzései is. Amikor február végén megtekintettük a kiállítást, jólesően tapasztaltuk a sok bejegyzést, és azt is, hogy hiányoztak az ilyenkor már megszokott ostoba és korlátolt „vélemény- nyilvánítások”. Szombathely és Vas megye közönsége — a jelek ezt mutatják — megérti és magáénak vallja G. Szigeti Magda művészetét. „Emberek, állatok, maszkok” — a kiállítás címe mintegy a programot is megadja: az emberi sors, az emberi jellem, ember és természet, az állati lét ás a kozmikus létezés; ezek a főtémák. Beszélhetnénk G. Szigeti Magda sajátos „antropomorf biológiájáról”, amely megmutatkozik olyan képekben, mint a Denevér címűben, ahol az állati létforma, az állatvilág aszpektusa szinte észrevétlenül emberi formákat ölt. „Kozmosz” és „Biosz”, természeti létezés és élet fonódik össze, válik egyértelművé a pompás Napállatocska című festményben is, ahol a kép sajátos sárga-kék-zöld-lila színskálája is erősíti a mondanivalót. A színeknek Szigeti Magda különben is nagy mestere. Kék vörösben című képe a kiállítás egyik legszebb darabja. A „nyugodt” kék és az „izgatott” vörös tónusok vibrálása-változása adja meg a mű sajátos atmoszféráját. Vörös tónusokra — a vér, az élet, az alkotó nyugtalanság és a teremtő harc színére — épül fel a Biológia-sorozat három kombinációja is, ugyancsak megérdemelve a kiállítás legszebb alkotásainak járó dicséretet. Ember és állat a természet világában, emberi és állati létezés rokonsága, az emberi sors arcok és álarcok vetületében: mindezek a témák állandóan visszavisszatérnek a szombathelyi művésznő képeiben. Hernyók, Vérszívók, Állkapcsok — ilyen címeket viselnek azok a megdöbbentő kompozíciók, ahol Szigeti Magda a lét félelmetes, démonikus aszpektusait ábrázolja. Nem „optimisták” 104 G. Szigeti Magda szombathelyi kiállítása
