Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: A könyvtárügy kezdetei Szombathelyen
nagyarányú fejlődést indított el. Az általa Szombathelyre hozott építészek, festők és szobrászok alkotásai ma is büszkeségei a városnak (püspöki palota, székesegyház). Szombathely első nyomdáját is Szily alapította. 3. Vö.: Vécsey Lajos: A Szombathelyi Királyi Lyceum alapítása és első évei. Szombathely, 1934. 25. 1. 4. Zarka történelmi előadásai „a katolikus egyház tanaiba és felfogásába ütköző tanokat foglalnak magukbaId. m. 25. 1. — Szily támadásai egyformán érik a három tudóst. Kultsárt mint világi tanárt külön is üldözi „gyanús érintkezései miatt”. Kultsár sokat tesz a magyar nyelv fejlesztéséért. Vö. Mikes Kelemen: Törökországi levelek, mellekben a Il-ik Rákótzi Ferentz Fejedelemmel Bujdosó Magyarok Történetei . . . eléadatnak. Kiad. Kultsár István. Szombathely, 1794. 490 1. — Horváth Ferenc: Kresznerics Ferenc. Szombathely, 1943. 64 1. 5. ,, . . . az október 5-én kelt helytartótanácsi rendelet alapján Kultsár István, a n. hum. osztály tanára, Esztergomba helyeztetett át. Helyére Molnár Ferenc, szombathelyi egyházmegyei pap neveztetett ki.” = Értesítő a szombathelyi kir. kath. Főgymnasiumról 1839—90. Szerk.: Kőfalvi Vidor. Szombathely, 1890. 35. 1. 6. Sziklay János—Borovszky Samu: Vasvármegye. Bp. 1898. 238. 1. 7. „A vasi kirándulás alkalmával átvizsgáltam a következő könyvtárakat: Szombathelyen a püspöki, a semináriumi, a prémontreiek, a franciscanusok és dominicanusok ... könyvtárát.” — írja Szabó Károly „a könyvbuvárlatairól” szóló jelentésében. Századok, 1870. évf. 613—615. 1. 8. Géfin Gyula azt írja a székesegyházi könyvtárról, hogy az a középkori kéziratok, ős- nyomtatványok és könyvészeti ritkaságok mellett „az egykori irodalmat is gazdagon képviseli. (Megemlítjük pl. Diderot és D’Alambert 27 kötetes enciklopédiáját, Kant müveit stb.) A könyvtárt a világiak is használhatták, így egyike volt az első magyarföldi kölcsönkönyvtáraknak”. Kádár—Horváth—Géfin: Szombathely, Bp. 1961. 43. 1. A könyvtár nyilvános jellegét Szabó nem említi és más források sem igazolják, így a kétségtelen gazdag állományú könyvtárt nem sorolhatjuk az első kölcsönkönyvtárak közé, tehát nem elégített ki társadalmi igényt. 9. „ ... az Írásbeliség úgyszólván minden formájában és teljes egészében elsősorban az ura’kodó osztályokat: a papságot és nemességet szolgálja.” Kovács Máté: A könyv és könyvtár a társadalom életében. (A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig.) Bp. 1963. 36. 1. 10. Kovács Máté meghatározása szerint a könyv- és könyvtárkultúra annak a társadalmi gyakorlatnak a jelölésére szolgál, amely egyes tudattartalmakat érdemesnek tart megörökítésre, nyomtatásban közzétételre és terjesztésre. — Vö.: A magyar könyv- és könyvtárkultúra a szocializmus kezdeti szakaszában. Magyar Könyvszemle, 1960. júl.—szept. szám. 229—254. 1. 11. Ulreich Tibor: Szombathely nyomdái napjainkig, valamint termékeik 1787-től 1900-ig. Szombathely, 1961. 228. 1. 12. Hidassy Kornél alapította az Egyházmegyei Nyomdát (később Martineum) és indította meg a Szombathelyi Üjság című napilapot. 13. Pálinkás Géza: A szombathelyi székesegyházi könyvtár régi kéziratainak és ősnyomtatványainak jegyzéke. A Vas megyei Régészeti Egylet évkönyve. 1891-92. 10—14. 1. 14. Herzan Ferenc gróf (1755—1804) Szombathely második püspöke. 1779-től bíborosként a német—római birodalom követe Rómában. Napóleon elől menekülve kerül Szombathelyre kispaptársához, Szily Jánoshoz. Végleg Szombathelyen is maradt s 1800-tól követte Szilyt a püspöki székben. 15. Nagy Rezsőné Géfin Mária: A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei és kéziratai. Győr, 1934. (Klny. Győri Szemle 1934. évfolyamától) 99 1. — Géfin Gyula: A szombathelyi püspöki könyvtár. Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete . .. 2. évk. I. köt. 1926-27. 103-108. 1. 16. Herzan könyveit 1927-ben különítették el. Ma Herzan-gyűjtemény néven az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában a püspöki palotában őrzik. 17. A Helikon könyvtárt alapító, haladó gondolkozású gróf Festetics György fia. — Balogh Gyula: Egy megyei könyvtár. = Vasmegyei Lapok, 1884. augusztus 31. Balogh a megyei levéltár vezetője volt. Cikkében idéz Festetics leveléből. Az eredeti levél a szombathelyi levéltárban ma már nem található (valószínűleg az 1945-ös háborús károk idején pusztult el), a Festetics levéltárban azonban fennmaradt. Vö.: Kostyál István: Festetics László kísérletei közkönyvtárak alapítására. Az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyve 1961— 1962. Bp. 1963. 280—290. 1. Festetics azonos levelet küldött Vas és Zala vármegyének. 18. Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyve (továbbiakban: Vkj.) 1826/568. 19. Kostyál idézett cikke. 84
