Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 1. szám - SZEMLE - Szabó Jenő: Külföldi folyóiratszemle
Külföldi folyóiratszemle Külföldi irodalmi hírek Az Osztrák Irodalmi Társaság, amely híven az osztrák semlegességhez, összekötő és közvetítő akar lenni a keleti, valamint nyugati kultúra között, ennek a célnak az érdekében eddig két sikerültnek mondható kerekasztal-konfe- renciát rendezett Bécsben a Palais Pál- fy és a Redoute barokk termeiben. Ezekre egyaránt meghívta a keleti és nyugati irodalom képviselőit, írókat, költőket, publicistákat, művészeket. Az első konferencia a színházzal foglalkozott „A jelen színháza — a színház jelene” címmel, a második a regény alakulásával „Századunk és regénye” címmel. A társaság elnöke, dr. Wölfgang Kraus szerint a konferenciákon meglepő eredmény volt megállapítható: a vitákból nem annyira az ellentétek, mint inkább a közös vonásók, a hasonlóságok tűntek ki, és kevésbé tájékozott hallgató csak igen nehezen tudta' volna megállapítani a felszólalások szövegéből azt, hogy a beszélő keletről vagy nyugatról jött-e. A harmadik ankétot a társaság október 24—26-a között rendezte meg „Az irodalom mint hagyomány és forradalom” címmel. * Már hírt adtunk róla, hogy a Wort in der Zeit, az osztrák irodalmi élet fél- hivatalos lapja — átmeneti szüneteltetés után — ismét megjelent a grázi Stiasny Verlag kiadásában, Humbert Fink és Gerhard Zerling szerkesztésében. A folyóirat korábbi megjelenéséhez képest főképpen tartalmában változott meg, a hangsúly az irodalomról áttolódott a politikára. Majd minden számában felvet egy politikai témát, és ahhoz neves írók, publicisták, politikusok, művészek hozzászólását kéri és közli. Októberi számában például ez a címszó: „A veszélyeztetett szocializmus”, amelyhez többek között Günter Nenning, Fritz René Altmann publicisták, Emst Fischer és Helmut Heissenbüttel írók, továbbá Bruno Kreisky volt osztrák külügyminiszter hozzászólását közli. Az októberi szám írásai közül Otto Basilnak a „Dada sírjánál” című fiktív nekrológja érdemel említést, amellyel a dadaizmus keletkezésének néhány érdekességét eleveníti fel, továbbá Walter Jens tanulmánya Thomas Mamiról, a szónokról. Érdekességre tarthat még számot Barbara Frischmuth írása „Hírek a faluból” címmel, amelyben az újabb török prózáról és annak szociális hátteréről fest képet. * A Wort in der Zeit szünetelésének ideje alatt az osztrák irodalmi életben egy új irodalmi folyóirat jelent meg, Literatur und Kritik, amelyről már hírt adtunk. A folyóirat a salzburgi Otto Müller Verlagnál készül, kiadói Gerhard Fritsch és Paul Kruntorad. A folyóirat hetedik, októberi számában Elias Canetti „Feljegyzései” közül az 1957. évben írtakat közli abból az alkalomból, hogy Canetti megkapta Béos városának költészeti díját. Nyilván ugyanerre az időpontra időzítették a kiadók is Canetti legújabb könyvének megjelenését. A könyvről, amelynek címe „Masse und Macht” (Tömeg és hatalom), Ernst Fischer ír beható és részletes kritikát. Manfred Durzak „Egy nagyiparos sírfelirata” címmel Hermann Broch eddig még nyilvánosság elé nem került színdarabjáról, a „Légből kapott” című komédiáról ad ismertetést és közöl belőle részleteket. Egyébként Durzak készíti elő kiadásra Broch hátrahagyott írásait is a „Rohwolit monográfiák” sorozatban. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a közlés, amelyben Franz Schönauer egy 1938. évben „Expresszionizmus és fasizmus” címmel Moszkvában nyilvánosan folytatott beszélgetést ismertet. A beszélgetők: Ernst Bloch, Lukács György, Kiaus Mann, Gottfried Benn és Alfréd Kurella. Schönauer a beszélgetést egy fennmaradt rádiós kézirat alapján teszi közzé. Magyar szempontból bír érdekességgel Ladislaus Rosdy „Egy ideológia születése” című értekezése, amelyben a hun leszármazás és az Attila-mitosz magyar hatásait próbálja vázolni és keletkezését kutatja. A tiszteletreméltó igyekezet sajnos már kissé elkésett, a magyar közvélemény már régen túljutott az ilyen mitikus ideológiákon. Rosdynak 159
