Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Ferencz Győző: Bevált kísérlet
zet, tömegmozgalom. Nyilvánvaló, hogy ilyen szétágazó szervezeti kereteik, mellett sok az „átfedés”, az, amiről a kilencedik kongresszuson is szó esett a Központi Bizottság beszámolójában. Zala megye foglalkozási ágak szerinti megoszlásának jellemzésére nagyon jó példa, hogy amíg a felszabadulás előtt ipari munkásságról alig lehetett beszólni, a nem földművelő lakosságot a kisiparosak, kiskereskedők, tisztviselők képezték, addig ma a 270 ezer lakosból a termelőszövetkezeteknek csupán 41 539 tagja van. (Persze, ez az adat csak érzékeltethet, pontos felvilágosítást nem adhat, mivel a lakosságban a gyermekek is benne foglaltatnak, a tsz-tagságon jobbára idősebb parasztok értendők, a húsz év körüli szövetkezeti tagok száma még meglehetősen alacsony.) Ezzel szemben az ipari munkásság jelentős szerephez jutott az utóbbi években: az Egyesült Izzó üzemegysége, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, a Nagykanizsai Sörgyár, a Zala megyei Vasipari Vállalat, a Ganz-MÄVAG gyáregysége, a Nagykanizsai Üveggyár, a Zalai Kőolajipari Vállalat, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Sajt- és Vajgyár, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a Dunántúli Kő- olajfúrási Üzem, a Zalaegerszegi Cserépkályhagyár, a Téglagyári Egyesülés, stb. munkástömegei már a fejlődés új irányát mutatják. Egyre több termelő- szövetkezet rendelkezik javítóműhellyel, a gépállomások mezőgazdasági gépjavító állomásokká szerveződtek, melyek a szövetkezetek igényeinek kielégítését tűzték célul, s melyeiknek munkásállománya nemrég még parasztfiatalokból állt. Kialakulóban van tehát a falusi munkásság is, és reméljük, hogy ez a társadalmi szerkezeti változás a népművelésben is figyelmet kap. A Zala megyei Művelődési Ház tevékenységét is ezeknek a tényezőknek kell meghatároznia elsősorban. * A megyei művelődési házat kísérleti jelleggel hozták létre. Az országban ezen kívül még nyolc ilyen népművelési intézmény van. Tapasztalataikat felhasználva kívánják jobban az élethez igazítani a magyar népművelés egész rendszerét. Zalaegerszegen jelenleg kilenc főfoglalkozású népművelő tartja kézben a népművelés egészének egy-egy ágát. Külön felelőse van a színházi előadásoknak és a közönség szervezésének, az irodalmi színpadok, öntevékeny művészeti csoportok tevékenységének, az ismeretterjesztésnek, a foto- és filmkluboknak, s az ezzel kapcsolatos propagandának, a megyei jellegű feladatoknak, a belső és területi munka arányai kialakításának, a felnőtt általános és rétegkluboknak, az ifjúsági és gyermekmunkának. Ez azt jelenti, hogy az illető munkatárs egyrészt saját területén belül tervezi és szervezi a különböző csoportok, klubok, szakkörök munkáját a megyei művelődési házon belül, de ugyanakkor gondoskodik arról, hogy megyeszerte is jól működjenek ezek a népművelési formák. Ezt egyedül — természetesen — nem tudja elvégezni egy munkatárs sem. Ezért létrehozták a szakreferensek és tiszteletdíjas munkatársak hálózatát. Zalában 250 művelődési otthon és ház működik. A falusi otthonok tevékenységét a járási művelődési házak irányítják a megyei művelődési ház főhivatású munkatársainak segítségével. A szakreferensek egy-egy népművelési terület alapos ismerői, szakképzettségüknél fogva: tanárok, hivatásos népművelők. Ez a hálózat már eddig is beváltotta a hozzáfűzött reményeket, pedig még csupán egyéves tevékeny146
