Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Z. Szabó László: Párhuzamok Radnóti formanyelve alakulásához

teremtéséig, a lényeg és a jelenség megragadásának dialektikájáig, hanem a formai elemek fontosságára is ő döbbentette rá őket. Ott volt Dési Huber életútja, főleg pedig annak a küzdelemnek a példája, amit a korszerű művé- szét megteremtéséért folytatott nemcsak alkotásaiban, hanem a stílusirányzatok körül vívott harcokban akkor, midőn a „tendenc művészet” helyett egy gondolatilag és érzelmileg gazdagabb, korszerűbb szemlélet kialakításáért küzdött.

A festészetben és az irodalomban zajló küzdelmek mindkettőjüket a kortárs művészet felé fordították. Ámos olvasmányai közt elsősorban a nyugato- sok szerepeltek, Kosztolányi és Tóth Árpád, a példakép pedig a művészeti forradalmat jelentő Ady volt. Több festménye utal rá: Tél és Önarckép Ady- maszkkal. De ott találhatjuk Baudelaire-t és Apollinaire-t.

Radnóti képzőművészekkel tartott kapcsolatai közül elsősorban Dési Huber Istvánnal kötött barátsága közismert. Ha pedig egyáltalán lehet a közvetlen ihletésű versen, a Dési Huber halálára írt Nem bírta hát címűn kívül kimutatni festészeti motivációkat, akkor Radnóti költeményeinek vizsgálatakor megállapíthatjuk egyrészt, hogy a képszerűség erősen közrejátszott verseinek szerkesztésekor, nyelvi eszközeinek gazdagodásában, másrészt viszont észrevehető az egész pályaműben a képzőművészet fokozottabb hatása. Korai műveibe rendszertelenül villannak ezek a hatások, a sok-sok impresszionista, expresszionista; néha még barokkos (Április I. — 1935.) kép is. Aztán a primitív művészet, a naiv festészet, olykor egy-egy magyar iskola, mint a hódmezővásárhelyiek hatását mutató Déltől estig — Sötétedik című vers motívumai. Az 1934—35-ös évektől azonban egyre inkább a francia képzőművészet hatása jelentkezik. Ezt fokozza a párizsi út során szerzett élményanyag és a legnagyobb művészi megrázkódtatást előidéző Picasso kép, a Guernica. Hiszen ennek a láttán győződik meg, hogy a sokat aposztrofált avantgarde festészet is teremthet nemcsak meghökkentően világraszólót, hanem egyúttal ez a vizionárius alkotás konkrét politikai mondanivalót is hordozhat, sugallhat; sőt, a kubista szerkesztésmód, a futurista dinamika, a szürrealista képterem!» látomás és az intellektualizmus — ha nagytehetségű művész vállalkozik ilyen alkotásra — a társadalmi valóság egyik lényeges kérdésére adhat feleletet, meghökkentő irrealitásával humanisztikus célokat szolgálhat.

Verseiben ettől kezdve az impresszionista képi hatásokon kívül — amik szinte természetesek a XX. századtól kezdve a költészetben — egyre inkább Chagall- és Picasso-motívumokra lelünk. Itt-ott villan bele a versbe egy-egy Dali, Maeserel, Rousseau-motívum; néha, az idill újbóli megjelenésekor Gauguin, az elboruló idill esetében Van Gogh.

A költői út vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy ez a líra a háború utolsó éveire egyre inkább levetkőzi túldíszített köntösét; leegyszerűsödik. Amikor áldozat voltában már nincs oka, de még reménye sem kételkedni, a tanú szerepét vállalva pontos beszámolókat készít, ahol a látomás csak látszat, hiszen ez maga a szörnyű valóság. Ö ekkor már csak a valóság pontos költői megformálását végzi el; gondoljunk akár a Hetedik ecloga lírai realizmussal megírt hexametereire, a Razglednicák objektivitására.

Mégis: ha a képzőművészet szemszögéből vizsgáljuk ezeket a verseket, észre kell vennünk, hogy ekkorra már a szürrealista Chagall és az iskoláiba nem szorítható Picasso sem alkalmas néki. Akarva akaratlanul is Hyeronimus Bosch víziói rémlenek fel a Nyolcadik eclogában vagy a Razglednicák harma144