Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Smidt Erzsébet: Görgey Arthur gyermekkori arcképe

liliomok, rákok és szobabelsők megfestésénél olyan színegyütteseket alkalma­zott sikerrel, melyek más kezén óhatatlanul a képi egyensúly felbomlásához ve­zettek volna. A képek sorából kiemelkedik egy táj, a kékek és lilás-kékek páratlanul szép harmóniájával megfestett L’heure bleu (1955). Csendes téli alkonyatának mintegy ellentéte az Utolsó kép (1957. november 29.) sötétebb színei közül villanó narancsok, vörösek zaklatott világa. Sok hatás eredményeként formálódott egyénivé Vass Elemér festészete. Nincsenek benne nagy konfliktusok, a filozofikus, társadalmi vonatkozású köz­lendők is távolestek témáitól. Csendes, szemlélődő, kiegyensúlyozott festészet, amely egy merőben más követelményeket támasztó évtizedben teljesedett ki olyannyira, hogy — Genthon István szavaival — „rakétaszerű, színes kápráza- tával mindent elfeledtet, amit addig alkotott” a művész. Ezek az alkotások emelik ki a magyar festészet átlagából és szereznek megtisztelő rangot Vass Elemér művészetének, melyet posztumusz Egry-díj is fémjelez. SMIDT ERZSÉBET GÖRGEY ARTHUR GYERMEKKORI ARCKEPE A magyar szabadságharc néha megvetéssel, majd glóriával övezett vezéralakjá­nak, Görgey Arthurnak gyermekkorával és ifjúságával kimerítően foglalkozik könyvében testvéröccse, Görgey István.1 Benne szinte lépésről lépésre követhet­jük életét. Nem így áll a dolog fönnmaradt ábrázolásaival, képeivel. A hadvezérről nem egy egykorú festmény maradt fenn, a gyermek Görgeyről annál kevesebb. Ezért különösen is meg kell becsülnünk minden, előkerült ilyen emléket. Az alább ismertetett képmás a Smidt-gyűjteményben található Szombat­helyen. A kép nagysága 12X18 cm. Olajfestmény. Gyermekportré. A négyszögletes vásznon az alapozás magát a képet ovális keretben festettnek tünteti fel. A hosszúkás gyermekarc szembenéz. Feje fedetlen, haja szőke, oldalra fésült. Magyaros kabátja sötétpiros, hat sújtásos gombbal gombolható, melyek közül a három felső begombolt, ezáltal a kabát lefelé fokozatosan széjjelnyilik. A nyaki résznél hullámosán áll ki a fehér inggallér. Mindkét karja, de különösen a jobb, könyökben hajlított, és ebben szürke pörge kalapját tartja. A képen jelzés nincsen. Biztos, hogy nem hivatásos portré festő műve. A kezdetleges technika, a szembetűnő aránytalanságok: fej-törzs, kar-kéz, a pers­pektivikus hibák, a gyenge rajz, mind arra mutatnak, hogy műkedvelő festő készítette. Lehet, hogy valamelyik festegető családtag vagy jóbarát alkotása. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a kép nem tarthat számot művészet- történeti értékelésre, annál inkább értékes, mint Görgey történeti emléke. A képet Görgey bilkei Pap Arthur huszártisztnek, jogi ügyei képviselőjé­nek adta ajándékba, aki egyébként keresztkomája is volt: gyermekének Görgey Arthur volt a keresztapja. Tőlük került, baráti emlékként, az ajándékozó szü­105

Next

/
Oldalképek
Tartalom