Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Várkonyi Nándor: Emlékezés Berda Józsefre
harkabät, tiroli nadrág, bakancs stb.) érkezem. Nagyon örülnék, ha közben beszélnél valakivel, aki jól ismeri a Mecseket s velem együtt tarthatna, mint túratárs, egy napra. Tekintve, hogy túlkorán érkezem, ezért a lakásodon foglak felkeresni. Örülnék, ha legalább két éjszakára tudnál gondoskodni hálóhelyről. Ha valami akadály merül föl, írd meg! U. i. Alig várom, hogy megízlelhessem Baranyavármegye nemes tütüjét. 1943. nov. 13-án. Kedves öregem, hál’ Isten idejében kaptam meg leveled és így módomban volt megtáviratozni, hogy a pécsi utazást elhalasztómi. Szívesen jönnék - függetlenül a tervezett mecseki túráktól - november vége felé is Pécsre, azonban ez a szándékom, sajnos, akadályokba ütközik, mivel a Cserépfalviéktól kapott előleg az utolsó fityingig elfogyott. (A tervezett időpontban még volt pénzem.) Szóval és valóságban: így áll a dolog. A leveledben jelzett honoráriumot nem kaptam meg. Hiszem, hogy korai elpatkolásom előtt — az irodalmi tenyérjósok rémítgetnek ilyesmivel — lelátogathatok még egyszer Pécsre. Kínzó nosztalgia az, amit e város iránt érzek. (Ennek pótlásaként gyakran utazom Esztergomba.) 1944. III. 3. Kedves öregem, úgy látom, nagyon-nagyon megharagudtál reám, hogy nem válaszoltál legutóbbi küldeményemre (4 vers). Csak nem befolyásolt Téged is az Új Magyarság ellenem írott förmedvénye (febr. 24. szám)? Ez a förmedvény egyébként — melyet egy lemaradt iri- gyem írt — idézi a Sorsunkban megjelent pocak-versemet is . . . (Miért is volna annyira objektív, hogy a Hajnali erdőt, a Vasárnapi örömöt, a Ka- szap-verset, az Apáca-verset, a magyar nyelvhez írott ódámat stb. idézze?) Érdemes védekezni az ilyen egyoldalú ostobasággal szemben nekem, aki nem tartozik [így!] — hál’ Isten — egyetlen pártcsordához sem? Jankovich Feri említé egyébként, hogy az Ű[j] M[agyarság] cikke után Tóth Dénes érdeklődött nála: hol lehetne azt a verseskönyvet megkapni, melyben az idézett versek megjelentek? Mert az Esti Üjság és Függetlenség egy csomó munkatársa szeretné megszerezni azt! Ezeket a verseket különben sem szégyelem: főpap-rokonaim vannak ebben! Pl. Janus Pannonius és Rabelais. A hadi események megszakították kapcsolatunkat, de a háború vége felé újból jelentkezett: [1945. IV. 17.] Kedves öregem, régen váltottunk levelet egymással. Azóta bizony rendkívüli események történtek s csoda, hogy megmaradtam. Remélem, nincs bajod, illetve: bajotok? Éppen azért arra kérlek, válaszolj azonnal lapomra: mi történt veletek, életben vagytok-e? Jankovich Ferit bevonultatták s eltűnt a Dunántúlon (Szombathely körül). Rokona: Győry János a pécsi egyetemen ad elő: jó volna tőle megtudni valamit Jankovich Feri sorsáról. Ismered Győry Jánost? A Sorsunk persze szünetel. Várom válaszod. A következő években többször ellátogatott Pécsre, járta a Mecseket, s egy-két megmaradt lapja ezekről az utazásokról szól. 1952. június 8-i kelettel képeslapot küldött Badacsonyból, Jankovich Ferenc és Tatay Sándor üdvözletével. Több levelét nem őrzöm, nem is emlékszem, hogy írt volna. 91
