Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Antal: Bakonyi betyárdalok
BÉKEFI ANTAL BAKONYI BETYÁRDALOK i. A betyárdalok és a betyárballadák önálló csoportot képeznek a Bakonyban gyűjtött dalaim közt, 1949 és 1965 között jegyeztem le őket főként az Öreg- Bakony vidékén. Tündérmajorból, Borzavárról, Bakony oszlopról, Zircről, Dudáiról, Csesznekről való a java. E dalokat főként a férfiak, azok között is a pásztorok éneklik s adják szájról szájra egymásnak. Az asszonynép — ha tudja — tőlük hallotta, tanulta el. Sokszor nehéz volt megvonni a határvonalat a pásztor- és betyárdalok között. A pásztorember ugyanis — köztudomású — gyakran csapott fel egy-egy éjszakára a betyárok közé, és helyismeretével segítette őket vállalkozásaik végrehajtásában. A legtöbb betyár meg éppen a pásztorok közül került ki. Ez tükröződik mind a betyár-, mind a pásztordalokon. — Volt az énekeseim közt egy öreg kanász, a 73 éves Dömötör Ferenc, aki még maga is találkozott a betyárokkal. Ö tudta róluk a legtöbb dalt s dalai eléneklése után váltig bizonygatta: „Ez mind igaz vót, amit én mozs danulok”. Ezek a dalok ma is mind énekelve élnek népünk ajkán. Mindössze egy akadt, melynek az idős énekes elfeledte az ,,áriá”-ját. A betyárdalok és balladák ilyen bőségét és terjedését bizonyára elősegítették a vásárokon, sokadalmakon árult ponyva-füzetek is. — Ennek nyomára is akadtam a Kőrishegy alatt eldugott Szépalma pusztán. Mikor megkérdeztem, honnan tudnak ennyi régi balladát, meglepő volt a válaszuk: — Istóriábú! Milyen az az istória? Felébe hajtott ívpapir nagyságú négy oldalas lap, melynek első oldalán ilyenféle címek vannak: „Legújabb gyilkosság. Egy 17 éves lány, aki az édesanyja nyakát éles borotvával ketté vágta a múlt héten. Kiadta Horváth Géza és neje Kosa Zsófia. Utánnyomás tilos. Goldberg, Pápa.” — Hogy melyik volt az a múlt hét, az nem derül ki, mert dátum nem található a nyomtatványon. E ponyvaballadák szerzője a Bakony lábánál levő Veszprémvarsányban lakik, aki ismeri a népi balladák fordulatait, párbeszédes formáit s él is ezekkel, miközben a gyilkosságokat naturalista részletességgel írja le füzeteiben. A dalokhoz nótajelzést is ad, hol egyházit, hol világit. — E ponyvákból két példányt sikerült megszereznem. Ezeknek a ponyván terjesztett balladáknak az emléke kísért némelyik betyárdalunkban is. A magam gyűjteményét kiegészítettem az e területen korábban felgyújtott s ma már nehezebben hozzáférhető betyárdalok szövegeivel, elsősorban a 118 éve, még 1846-ban Pesten napvilágot látott Erdélyi János: Népdalok és mondák c. gyűjteményének (a továbbiakban Erdélyi) 7 dalszövegével. Ezek egykori bakonyi elterjedtségét az is igazolja, hogy közülük kettőnek még ma is sikerült megtalálnom újra a dallamát. Az általam gyűjtött daloknál a gyűjtés helyét, időpontját s az énekes 95
