Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - SZEMLE - Bárdosi Németh János: Várkonyi Nagy Béla: Egyszerű varázslat
megfogalmazású, magasfeszültségű dialógusok jelzik talán a legjobban a meglevő ellentéteket. Ezek a dialógusok néha időleges megoldást is hoznak, s egyben az egymás kiismerésének is hatásos eszközei. Kettőjük egymáshoz való viszonyát természetesen nem csupán a bennük meglevő, egyelőre még egy nevezőre nem hozható ellentétek alakítják. Ebben az igen tömör, az előbbi regényekhez képest kevés cselekményű, inkább a figurák lelkivilágának, énjének feltárulkozta- tására törekvő könyvben minden szereplőnek igen fontos funkciója van. Különösen a harmincas években kommunistává vált Ősz Ágostonnak, s az ifjú férj falubeli, most egyetemre járó, kissé zavarosfejű barátjának, Vince Pistának. Ők a katalizátor feladatát töltik be a cselekményben úgy, hogy segítik elhatározásának megértetésében a fiatalasz- szonyt: az alakoskodó, az udvarlás időszakában szinte kunyeráló, a házasság után zsarnokoskodó férj magatartása végül is váláshoz vezet. Az írónak sikerül hiteles, élettel teli. hús-vér figurákkal megeleveníttetni a regény cselekményét. Ez nagyban elősegíti, hogy tisztán, világosan kiolvasható legyen annak mondanivalója is: ha a parasztfiú fölemelkedik hosszú megszo- kottságából, lerázza a visszahúzó láncokat, s a munkáslányhoz igazodik, akkor nem törvényszerű a válás. S ez a megállapítás társadalmi méretekben, a főszereplők által képviselt két fő osztály viszonylatában is igaz. S van még egy fontos tanulsága is az írásnak: itt az ideje, hogy — akár családi, akár társadalmi méretekben gondolkozunk, mindenhogyan érvényes ez — végre egyenlő félnek, a munkában, s a közös vélemény kialakításában is egyenrangúnak ismerjük el a nőt. S nem csak szóban. Tettekben elsősorban. A zalai ember külön örömmel olvassa a Jégvirágot, mert még nyelvezetében is zalai ott, ahol paraszti embereket jellemez vele — s ebben hasonlít A világ rendjéhez: a bizonykodott, a pürrög álmában kifejezések tősgyökeres zalaiak, s a főhős családi neve, a Biczó is jobbára ezen a vidéken ismeretes. (Kossuth Könyvkiadó) Ferencz Győző Várkonyi Nagy Béla: Egyszerit varázslat Várkonyi Nagy Béla kötete a hetvenedik év határán emberi és írói művének mérlege. Maga a költő is ezzel kezdi kötetét: „Hiszek — ilyen a csillagképem — az emberben! s az emberségben .. (Nyersmérleg) A vers kulcs egy rendkívüli élet és „nagy szomjúsággal” megvert lélek megismerésére. Különös — irodalmunkban egyedülálló — jelenség Várkonyi Nagy Béla. A millé- niumi Magyarország mámoros ünnepi évében született. De már első (a hatvan év határán túl megjelent) válogatott kötetének: Odysseus megtérése bevezető versében a „kegyetlen föld” védőjéről, Móricz Zsigmondról ír abból az alkalomból, hogy a Kisfaludy Társaság 1919-ben a „földosztásban vállalt szerepe” miatt kitagadta tagjai sorából. A feudális állapotban tartott nép sorsa — Ady forradalmi hangvételével — az új nemzedéki lírikusok sorát fogta meg és tartotta a lelkiismeret igája alatt, amíg a százados bilincsek szét nem hulltak. Ezek közé tartozott az induló Várkonyi Nagy 140
