Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 3. szám - SZEMLE - Bakács Tiborné: Takács Tibor: Thököly ifjúsága

sdkszor bizonyos távolságtartással. Hősei maguk is szemérmesek, szinte röstellik korszerűtlennek hitt érzelmeiket: az élet durva; a szép, a jó a modem ipari tájban s a külvárosi hétköznapok világában csak rejtezve lehet jelen. És az író maga is azonosul <ezzel a szemérmesen, rejtetten gazdag érzelemvilággal, szinte röstelli hősei iránti rokonszenvét. Hogy az érzelmek mégis újra meg újra fölbukkannak, s az igaz, a jó, az új, ha csak hajszálnyival is, de erősebb: ez adja Fejes írásainak szépségét és hatását. S e mellett még egy: a hétköznapokban, a problémák sűrűjében, a tétova emberi lépések követésében mindig a felelősséget keMűvészeti, irodalmi életünk sokszínű termékenységét, könyvkiadásunk gazdagságát minden tárgyilagos szemlélő elismeri. Jóleső érzés, hogy ezen a téren valóban elértük a világszínvonalat a tartalom tekintetében csakúgy, mint a külső formában. Állandóan fájó, visszatérő és megoldatlan probléma maradt azonban ifjúsági irodalmunk viszonylagos elmaradottsága.

Senki nem vonja kétségbe ma sem Verne, Cooper, Defoe és társaik létjogosultságát. Újra és újra megjelentetjük, gyermekeink kezébe adjuk műveiket, és írásaik ma is érdekes olvasmányok. Semmifajta irodalmi múltbatemetkezés, mentegethető kegyeletápolás nem változtat azonban azon a tényen, hogy gyermekeink a huszadik század második felében élnek, gondolkodnak, és készülnek a világ megismerésére, ennek folytán nélkülözhetetlen a kor tudatát és szellemi arculatát tükröző szórakoztató és ismeretterjesztő ifjúsági irodalom létrehozása. Ebben — sajnos — messze elmaradtunk az igényektől és a követelméresi s azt képes éreztetni, hogy a munkásember soha sincs egyedül, a „nyereség” mögött nagyon is kimunkált közösségi erkölcs működik, az egymásért érzett felelősség, melynek előbb-utóhb az egész társadalmat át kellene hatnia. Különben is szegény munkásirodalmunkban ennek a mindenütt jelenlevő közösségi erkölcsnek a megmutatása Fejes személyes írói tette, mely akkor is irodalom- történeti fontosságúvá tenné munkásságát, ha nem írna olyan jól. De jól ír — ha továbbra is ilyen igényes marad s az eddigiekhez még hozzá is tud tenni: nagy író lehet belőle.

Kristó Nagy István

nyéktől. A kritikus érthető érdeklődéssel és felfokozott várakozással tekint ezért a ma élő írók ilyen alkotásaira. Így voltam én is Takács Tibor regényével, a Thököly ifjúságá-val.

Ifjúsági regény értékelésénél a szorosan vett esztétikai, s adott esetben történelmi szempontokon túl figyelemmel kell lenni sajátos didaktikai tényezőkre. Csak az oktató, a nevelő, a tudományos és a művészeti elemek harmonikus egysége teremti meg a mű teljességét. Takács Tibor könyvének bemutatásánál elsődlegesein azt a jó szerkesztési készséget és ízléses mértéktartást kell kiemelnem, mellyel az író sikeresen megoldotta ezt az alapvető feladatát.

Történelmi regénynél a történelmi hűséget is számon kell kérni a kritikusnak az írótól. A hanyatló törökhatalom és az egyre veszélyesebb Habsburg-ter- jeszkedés malomkövei között őrlődik a maroknyi magyarság. Az ország jelentékeny részét feldúlta, kifosztotta és megszállása alatt tartja a török. A bécsi ka- márillában úgy vélik, hogy a nép szel148

Takács Tibor: Thököly ifjúsága