Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Stanislaw A. Sochacki: Jaksa István: A lengyel tenger
séggel hallgatott. Akkor már Szilágyi Dezső, az egyetlen bábszínházunk mostani igazgatója, szerkesztette a Bábszínpad köteteit, e sorozat 4—5. száma adta közre Tamási jellegzetes mesejátékát, a Búbos vitézt. Rendszeres vendég volt már a Népművészeti Intézetben Tamási Áron sok más, mindenhonnan kinézett rangos írótársával egyetemben. Jött, megült a szerkesztői szobákban, s úgy éreztük: tiszta lég áramlott be jöttével a napi agitációs gondoktól szikrázó szobákba, annak az irodalomnak hegyi levegője, mellyel Tamási Áron halála napjáig a nép ügyét, a kétkezi emberek ügyét szolgálta. A Korunk-kai együttműködésekor, az 1937-es marosvásárhelyi találkozókor, és — ekkor is. Ahogyan Balogh Edgár írta mostanában róla (Korunk, 1966. 8. szám): „élő és igaz volt embersége, s korszerűen bontakozott ki művésziessége, döntő pillanatokban minden visszahúzó erőtlenség ellenére is közénk talált”. Varga Imre Jaksa István: A lengyel tenger Komoly siker jegyében zárult a budapesti Lengyel Kultúrában Jaksa István szombathelyi festőművész kiállítása, amelyen a Lengyel Tenger Napjai alkalmából húsz egynéhány festményével szerepelt. A kiállítást megnyitó Edward Debicki, a Lengyel Kultúra igazgatója találóan mutatott rá beszédében arra, hogy túlmenően a kiállítás művészi értékén jól szolgálja a tárlat a magyar—lengyel újtartalmú barátság elmélyítését, hiszen Jaksa István: Vihar előtt 124
