Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Szabó Jenő: Literatur und Kritik
Literatur und Kritik Üj osztrák folyóirat első és második száma. Otto Müller Verlag, Salzburg kiadása. Kiadók: Gerhard Fritsch Rudolf Henz és Paul Kruntorad. A szerkesztésért Paul Kruntorad felel. Az új havi folyóirat az egyelőre megszűnt ,,Wort in der Zeit” címűt igyekszik pótolni. A „Wort in der Zeit”, amely az Osztrák Irodalmi Társaság hivatalos lapja volt, fennállásának tizenegy éve alatt sokat tett az osztrák irodalom érdekében, és kétségtelenül sok barátot szerzett magának Ausztria határain belül és kívül, sőt főképpen kívül. Az úgynevezett „utódállamok” németül tudó értelmisége — ha hozzájutott — kedvvel és érdeklődéssel forgatta, mert a folyóirat nemcsak az osztrák, hanem a cseh, lengyel, román, magyar irodalomnak is helyet adott, afféle osztrák „Nagyvilág” volt. Megszűnésének oka — erre utal a „Literatur und Kritik”-nek a „Wort in der Zeit”-et elparentáló cikke — főképpen a folyóirat köré tömörült írók közötti egyenetlenség volt. Ezeknek az íróknak egy része csoportosult most az új folyóirat, a „Literatur und Kritik” köré. Az új folyóirat beköszöntőjében négy célt tűz maga elé. Az első az osztrák irodalom bemutatása, azután a közvetítői szerep Kelet és Nyugat között, mert a beköszöntő szerint, „Prága, Varsó, Bukarest, Budapest, Szófia, sőt Moszkva is nyugat felé legközelebb Bécshez van”. A harmadik feladatául a folyóirat a szabad, polemizáló, de mindig őszinte kritikát tekinti, negyedik céljául pedig mindannak közlését, ami megformálása, témája és szándéka szerint irodalom. A folyóirat eddig megjelent két száma igyekszik megvalósítani a maga elé tűzött célokat. Már az első szám írói között találunk két „külföldi” költőt, Zbigniev Herbertet és Illyés Gyulát, akinek „Csend” és „Halak” című verseit Szépfalusi Márta és Paul Kruntorad fordította le. A fordítások igyekeztek átmenteni az eredeti versek zamatát. Ez különösen a „Csend” címűnél sikerült. Ugyancsak a közvetítői célkitűzést szolgálja a második számban megjelent tanulmány a prágai német nyelvű irodalomról. Kurt Krolop igen érdekes tanulmányát érdemes volna a magyar olvasókkal is megismertetni, mert Krolop a prágai német irodalomról írva, nem kisebb írókról és költőkről szól, mint Max Brod, Franz Kafka, Egon Erwin Kisch és Franz Werfel. A tanulmány bevezetője pedig az irodalmi impresszionizmus keletkezését taglalja. A folyóirat szépirodalmi része több novellát és regényrészletet közöl. Ezek közül figyelemre méltó Andreas Okopenko „Üzemi kirándulás az M-tóhoz” című írása és Wolfgang Fischer „Lakáshelyzetek” című regényrészlete. Utóbbinak jellegzetessége (ha nem is éppen értéke), hogy az írásjelek közül csak a zárójelet használja a gondolatok — és nem a mondatok — elválasztására. A folyóiratban megjelent tanulmányok közül még ki kell emelni Thomas Gründbühl tanulmányát, amely „Fehér éjszakák” címmel Luchino Visconti munkásságát taglalja. Ha a folyóirat tartani tudja az első két szám komoly színvonalát, remélhető, hogy pótolni fogja a megszűnt „Wort in der Zeit”-et. Szabó Jenő 149
