Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Zsigmond László: A Zsennyei Művésztelep kiállítása

kát. Név szerint: Bogdán György, Kalányos Lajos, Kalányos Györgyné és fia, Kalányos György, Orsós Sándor, Kalányos István, Orsós Lajos és Orsós Jánosné, valamint fia már elindultak azon az úton, amely a jobb, embe­ribb életbe vezeti őket. A putrilakók Potypuszta lakói lettek, s ha nehezen is, de a helybeliek ma már befogadják őket. A beköltöztetés még csak a szükséges feltételeket adja az új élethez. A továbbiakban rajtuk múlik, hogy emberré váljanak. Sok még a teendő, ami reánk is vár. Reméljük, hogy az itt szerzett tapasztalatok segítik maja a további munkánkat. Dobogó az első lépés volt. Következik a mikosszép- laki gödörlakók „felszabadítása”. Reméljük, lesz hozzá elég erőnk __ A zt írtuk: az út a végéhez ért. Ez azonban csak a Dobogó lakóira érvényes. Mint Vitályos Sándor leveléből kiderül, ez csak az első lépés volt. A többi ezután következik, nem lesz könnyű . . . Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Másfél évtizedes a Zsennyei Művésztelep, és mi, akik itt összegyűltünk, a Savaria 1966 ünnepségsorozat keretében kívánjuk megünnepelni ezt a jubileu­mot. Tizenöt év nem nagy idő, de, amióta a Rába-parti ősi parkban és a benne- álló kastélyban műhelyt, otthont lelt a képzőművészet, ez már a harmadik ki­állítás. Az alkotóművészek felvonulnak műveikkel, és mindinkább fokozódó, duzzadó erővel tesznek tanúságot arról, hogy ez a szelíd Rába menti táj zeg- zugaival, művészetet szerető, művészt becsülő, dolgos embereivel milyen mű­vek alkotására ihlette őket. Amikor elhallgattak a fegyverek a második világháború szörnyűségei után, amikor parasztságunk birtokba vehette az évszázadokon át áhított földeket, megyénk területén, úgyszólván minden faluban ittmaradtak a kastélyok. Eze­ket az épületeket igyekeztünk új célok szolgálatába állítani, kórházak, gyer­meknevelő intézetek, szociális otthonok rendezkedtek be bennük. Így került jószemű és képzelőtehetségű emberek összefogása nyomán a zsennyei kastély, az őt körülvevő parkkal, gyönyörű, százados tölgyeivel a Képzőművészeti Alap Baráti üdvözlettel: Vitályos Sándor vb-elnökhelyettes Vasvár, 1965. december. Pósfai H. János 136 A Zsennyei Művésztelep kiállítása Tárlat-megnyitó (1966. júl. 24.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom