Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Mártonvölgyi László: Reviczky szülőháza és neve problémájához

MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ REVICZKY SZÜLŐHÁZA ÉS NEVE PROBLÉMÁJÁHOZ Benedek Marcell új Irodalmi Lexikona Reviczky címszavas K. A. jelzésű cikke ezt írja: „Reviczky Gyula, Vitkóc, 1855. ápr. 9.—1889. júl. 11.; költő, író, esszéíró. Anyja Bálek Veronika szlovák cselédlány. Ifjúságát Léván, Po­zsonyban tölti, Pozsonyban érettségizik. Abban a tudatban nő fel, hogy apai ágon a felvidék egyik legelőkelőbb nemesi családjának a sarja, azonban 1874- ben — sorozása előtt okmányait keresve — megtudja, hogy nincs joga az addig viselt Reviczky névhez, mert apja elmulasztotta törvényesíteni. A felfedezés megrendíti, de a 70-es évek félfeudális Magyarországán élve, ahol csak a nemes embert veszik emberszámba, s ahol a törvénytelen születés örökös bélyeg, a léha, ostoba, nyugalmazott testőrtiszt apa mellett Pozsonyban, a felvidéki dzsentri akkori fővárosában mégis Reviczkyre magyarosítja nevét, és továbbra is a nemességhez tartozónak érzi magát.” A lexikoni cikk több fényképmellékletet is tartalmaz, s így közli Reviczky szülőházának fényképét is. Érdeklődéssel olvastam az összefoglaló cikket, annál is inkább, mert ma­gam is évek óta foglalkozom az újabb magyar líra viharmadarának szlovákiai emlékeivel és vonatkozásaival. Eddigi kutatásaim késztettek jelen cikkem meg­írására is, mert a lexikon adatai bizonyos mértékben eltérnek azoktól, amiket háromszori helyszíni munkám során tapasztaltam. Alábbi szerény megjegyzé­seim talán hozzájárulhatnak az irodalomtörténeti teljességhez. Először 1934-ben jártam Vitkócon, és azt, amit ott tapasztaltam, fel is dol­goztam a Győry Dezső szerkesztette pozsonyi Magyar Újság 1934. szept. 30. számában. Másodszor 1939-ben jártam ismét ott, amikor is ellenőriztem 1940- ben megjelenő könyvem, a Zarándokúton a Kárpátok alatt adatait, amelyben Re­viczky szlovákiai vonatkozásait is érintettem. Harmadszor pedig 1965-ben, ta­valy jártam újból a helyszínen, és a Szabad Földműves 1965. ápr. 10. számában cikket is írtam erről. Felhívtam az illetékesek figyelmét arra, hogy a költő szülőháza a 110. születési évfordulón is jeltelen még. Kérdésünk most az, hogy a lexikontól eltérően milyen adatokat találtam? Először is azt, hogy Vitkóc község nincs a tapolcsányi járásban. Reviczky tehát nem született Vitkócon. Vitkóc csak egy majorság elnevezése, és Kuzmice (Kuzmic) községnek a része. A helyes irodalomtörténeti adat az lenne tehát, hogy Reviczky a Kuzmic községhez tartozó Vitkóc majorban született. A második eltérő adat, melyet fel kell vetnem, a költő szülőháza. Még ta­lán jó is, hogy eddig nem került fel emléktábla a házra, hiszen előbb azt kell tisztáznunk, melyik házban is született Reviczky. Az a ház, amit a lexikon fényképben hoz, nem az, amit én tekintek annak. A házról annak idején fény­képet közöltem könyvemben, és most a Szabad Földművesben is. Ez a ház azonban nem azonos a lexikonban ábrázolt házzal. Jó volna, ha megismerhet­nénk a lexikon forrását, annál is inkább, mert Reviczky maga sem tudta, me­lyik házban született. Egész születését bizonyos fokú homály fedi. Előre kell bocsátanunk, nem is olyan egyszerű a helyes szülőházat meg­123

Next

/
Oldalképek
Tartalom