Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Smidt Erzsébet: Mária Terézia arcképe
12. Karl. August Görner berlini születésű német színész és színműíró (1806—1884), vígjátékaival és bohózataival szép színpadi sikereket ért el, igen termékeny szerző volt. 13. Kovács Pál (1808—1886), író, szerkesztő, orvos, az Akadémia tagja, 1835-től Győrben élt. Színműveivel nem aratott különösebb sikert. 14. Buraki Ferenc 1854. ápr. 27-én már tartott előadást Nagykanizsán, két magyar és egy szlovák táncot mutatott be a Zöldfában. — ZÁL, Markbr. ny. 78. sz. 15. Szigeti József (1822—1902) veszprémi születésű színész és színműíró. A Szép Juhászt 1850-ben, a Violát 1851-ben mutatták be Pesten. Életrajzát és működését lásd: A magyar irodalom története, IV. köt. Bp. 1965 194—196. 1. 16. Salamon Hermann Mosenthal német drámaíró, Bécsben halt meg 1877-ben. A Deborah — legjelentősebb műve — Pesten jelent meg. 17. Pályi Elek (családi nevén Lukics) színész és író, Pápán született (1796—1846). Főcélja az opera meghonosítása volt, sokat fordított. 18. Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla színművésznő és Írónő (1833—1909), ebben az időben a pesti Nemzeti Színház tagja. Sokat fordított. 19. A magyar irodalom története, IV. köt. Bp. 1965. 189—191. 1. 2D. Uo. 21. Uo., 191. 1. 22. Doppler Károly (1825-1900.) Ívovi születésű, fuvolavirtuóz, a Nemzeti Színház másod- karnagya, több népszínműhöz is írt zenét, később a stuttgarti opera karnagya lett. 23. Szerdahelyi József színész és zeneszerző (1804—1851.), 1837-től a pesti Nemzeti Színház színésze. 24. A színházi zsebkönyvek nem említik a nevét. Hankiss—Berczeliné i. m. 25. ZÁL, Markbr. ny. 124—186. sz. 26. Friedrich Kaiser osztrák népszínműíró (1814-1874), az 1840—60-as években rendkívül népszerű volt. 27. Johann Nepomuk. Nestroy (1801—1832) osztrák színész és népszínműíró, 1854—60-ig a bécsi Carl-Theater igazgatója. Színműveit hosszú időn keresztül nagy sikerrel játszották, a Nagykanizsán is bemutatott Lumpaci-Vagabundus, Einen Jux will er sich machen, Der Zerrissene a leghatásosabb darabjai közé tartozott. 28. Buraki Ferenc táncművész is a Zöldfában lépett fel, ott tartották a hangversenyeket is, így valószínű, hogy a magyar színészek is ott játszottak. ZÁL, Markbr. ny. passim. — A Zöldfa valószínűleg a mai Thury György Múzeum épülete helyén vagy a szomszédos telken állott. H. Kerecsényi Edit múzeumigazgató szíves szóbeli közlése. 29. Ebben az időben egy iparossegéd napi bére 10—20 krajcár között mozgott. Vö. pl. Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849—1867. Szerk. Sashegyi Oszkár. Bp. 1959. 30-31, 183. 1. SMIDT ERZSÉBET MÁRIA TERÉZIA ARCKÉPE A több évszázadon át uralkodó Habsburg-királyok közül egyedül a dinasztia nőtagja, Mária Terézia, lopta be magát a magyar nemesség szívébe, különösen a nemesi testőrség felállításával. Alig volt nemesi család, ahol ne őrizték volna a királynő egy-egy arcképrét. Ma ezek a képek múzeumok és magángyűjtemények tulajdonai. A Smidt-gyűjtemény több Mária Terézia portréja közül hadd mutassam be itt azt, amely művészi értékénél fogva közérdeklődésre tarthat számot. A miniatűr kép Mária Terézia arckép«. Fém-lemezre festett olajfestmény. Mellkép. Nagysága 13X18 cm. A képen a királynő fejét és testét félbalra fordítva, szembenéz. Fején fehér-betétes, csipkés, fekete főkötő, melynek ugyan93
