Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Ordas Iván: Tallózás a dunántúli megyei lapok irodalmi rovatainak hasábjain
A Dunántúli Napló kétségtelenül a legjobbak közé tartozik. Bárdosi Németh János, Csuka Zoltán, Kónya Lajos, Hidas Antal, Demény Ottó, Bertha Bulcsu, Szakonyi Károly, Szentiványi Kálmán, Szeberényi Lehel stb. szerepelnek a májusi szerzők között. Nem hiányzik a színikritika, a könyvismertetés (Bertha Bulcsu és Csorba Győző kötetét taglalja), és eredeti módon szentel figyelmet a szomszéd népek irodalmának. Sztyepánov Predrág a gazdag mai jugoszláv prózáról ír és ugyanabban a számban ott van Bránko Tyopity egyik írásának fordítása. Egyébként — ismerve jól a Dunántúli Naplót — el kell mondani, hogy az ország legszínvonalasabb alkotóit rendszeresen szerepelteti oldalain. Költői—írói közt találjuk Kassák Lajost, Tatay Sándort, Weöres Sándort, Jékely Zoltánt, Káldi Jánost, Fodor Andrást, Takáts Gyulát, Fábián Zoltánt, Csorba Győzőt, Pákolitz Istvánt és másokat. A Kisalföldben Áprily, Dutka, Takáts Gyula, Falu Tamás, Váci Mihály, Papp László, Garai Gábor és Baranyi Ferenc versei találhatók. Az utóbbiból Baranyait csinált a szedőgép ördöge. Helyi szerző Csala Valéria, aki jószándékú, de nem túl magas színvonalú Aki itt maradt című kis elbeszélésével a Kisfaludy Napok arany plakettjét nyerte. Itt találjuk még Thiery Árpád tömör, jószerkesztésű elbeszélését, a Jaguárt. Érdekes módon ugyanazon a napon jelent meg a veszprémi Napló ban is a Jaguár, ami azonban se nem szerzői, se nem szerkesztői maffia, hanem nyilván a „központi ellátás” véletlene. Veszprém ugyancsak felmutat egy helyi felfedezettet Eke Ferenc személyében, aki a felszabadulási pályázaton nyert díjat Lovat egy pár kolbászért c. jó írásával. Feltűnően tehetséges T. Prókay Éva Gyűlölni tanították c. elbeszélése. A jobb költemények szerzői itt: Koncz István, Cserhát József, Búzás Huba stb. A Dunántúli Napló mellett a Napló is elég tervszerűen törekszik arra, hogy a mai magyar irodalom jeleseit is megszólaltassa irodalmi rovatában, a Fórumban. Gyakran találkozunk itt pl. Szentiványi Kálmán, Jankovich Ferenc, Káldi János, Mátyás Ferenc, Tatay Sándor nevével. A Komárom megyei Dolgozók Lapjának, irodalmi rovatát csak más megjelölés híján lehet ennek minősíteni. Néhány vers (Darázs Endre), rövid írások, megemlékezés Dantéról, Solohov hatvanadik születésnapjáról, amit néhány tárca és érdekes módon egy történelmi miniatűr egészít ki. A Somogyi Néplap és a Zalai Hírlap májusi művelődési-irodalmi rovatai a gyengébbek közé tartoznak. Nehéz a válogatás szempontjaival tisztába jönni. Az előbbiben Gyurkó László Anyuska, az utóbbiban Nemes László írása képvisel értéket. Mindkét lap elbeszélést közöl a német Walter Kaufmanntól, bizonytalanságban hagyva az olvasót, hogy tulajdonképpen miért ezt a szerzőt és írást választotta? A Tolna megyei Népújságban Csányi László és Szolnoki István egymást kiegészítő cikkei keltenek figyelmet, a nemcsak egyszerű embereknek, hanem még a vájtfülűeknek is érthetetlen művészeti irányokról. A nagy formátumú és eleven tördelésű Vas Népének tulajdonképpen nincs önálló irodalmi rovata. A kiemelkedő versek költői itt: Káldi János és Takács Imre. Elbeszéléseket találunk Dávid Józseftől és Pósfai H. Jánostól. Ezeken kívül filmjegyzetek, könyvismertetések, glosszák, a természetvédelemmel foglalkozó írások, műtermi beszámolók teszik változatossá a talán „művelődés- politikainak” nevezhető vasárnapi oldalakat. A Vas Népéhez hasonló gyakorlat máshol is akad. Szerkesztői felfogás, 134
