Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: Madách személyisége
A „Világ közepe” c. munkám ismertetésére ajánlom Dr. Korompay Bertalan, középisk. tanár m[agyar] néprjajzi] múzleumil tisztviselőt..aki az u-gor rokonság v állásrendszer ét s vallási viszonyait tudtommal tanulmányozta. Szíj Gábornak a levonat 2 piában leendő küldése ügyében már írtam. [Ez ixúami korrektura-ügy lehetett, nem emlékszem rá.] Szeretettel köszönt híved: Berze Nagy János. U. i. Az örökké alkalmatlankodó riadózás miatt írok így! PALKÓ ISTVÁN: MADÁCH SZEMÉLYISÉGE Koponyája gótikus ívei alatt száz éve porlad már az az agyvelő, amely Madáűhot leggyötrődőbb keltőnkké, s kom legboldogtalanabb emberévé tette. A halála óta eltelt száz éviben az irodalomtörténet is, mag a társadalomtörténet is intenzíven foglalkoztak vele. Kiaknázták belőle az írót-költőt és a közéleti férfiút. Életrajzát többször is megírták. Közismertek Palágyi Menyhértnek (1900) az egyes részletekre kútfőértékű, de nagyobbrészt túlhaladott Madách életrajza, a Madách-kutatásnak ma is alapjául szolgáló Voinovich Géza munkája (1922), továbbá Alexander Bernét (1923) Madách Imre c. műve, Vida Imre (1925) újabb életrajzi adatokat közlő vázlata, Barta János két munkája (1931 ;1942.), Balogh Károlynak a könyve (1934), Sötér Istvánnak újabb Madách szintézist nyújtó nagy esszéje (1955), Kamarás Bélának két alapvető tanulmánya (1941 ;1964), hogy csak e legfőbbeket említsük, nem szólva a sok összefoglaló jellegű értékelésekről, részlet-tanulmányokról, amelyek folyamatosan megjelentek és megjelennek mind a mai napig. Az irodalomtörténeti régebbi és jelenlegi értékeléseket, a különböző Madáchékiadások bevezetőit, folyóiratok tanulmányait bibliográfiánkban mellőzzük, de szemléletünkben támaszkodunk rájuk is. Pszichológiai megközelítésünkhöz segédletet nyújtott Harsányi Zsolt (1932) liárom kötetes Madách életrajzi regénye, amely széleskörű kutatáson nyugszik, de nem hatol mélyre, és ugyancsak a felületen mozgó Mohácsi (1935) kisregénye Madách feleségéről, Fráter Erzsébetről. Ilyen gazdag irodalomtörténeti és máig tartó feldolgozások után érdemes-e e lehet-e olyan megközelítést keresni, amelyik előbbre visz. bennünket Madách még mélyebb megértéséhez iradalomtörténetileg is meg emberileg is? A felvetett problémára azt válaszolhatjuk: érdemes, lehetséges. Annál is inkább, mert sem irodalmunk, sem ennek egyes írói pszichológiai vagy művészetpszidholó- giai megközelítést nem kaptak, holott ez a vizsgálati terület volna az, amelyik a legtökéletesebben kiegészíthetné a társadalomtörténeti és irodalomtörténeti elért és elérhető kutatásokat. Mi éppen ezért a pszichológiai megközelítését kíséreljük meg Madáchinak, az embert vizsgáljuk benne, és mivel az embert emberré legfőképpen személyisége teszi, személyiség-jegyeinek a vázolását tekintjük feladatunknak. 59
