Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"
a nap, amikor Széchenyi balsejtelmei igazolódni látszottak, június 28-án bevonult az osztrák ármádia, s nyomába a kötelességteljesd tés torz pózában az új és ifjú császár, Ferenc József. Megszemlélte az elfoglalt várost, majd — véletlen vagy kegyetlen tréfa — ő is az Arany Bárányban szállt meg. Egy évszázaddal később, 1944. március 19-én az utca „egy vad hajnalon arra ébred, hogy minden összeomlott’'. Hitler tankjai csörömpölnek, erre vonul a deportálások bús menete. És erre hurcolták a tarkólövés előtti órán Radnóti Miklóst. Ez volt a virradat előtti utolsó pillanat, az a legsötétebb. Csak hónapokig tart, „míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja”. 1945. március 28-án itt is- felírta a jelt. * Egykor a keletről nyugatra zúduló népvándorlás- útvonala volt, most a nyugatról keletre, Budapestre, Balatonra zúduló motorizált népvándóriásé. „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”. AM autón érkezik, csak arra ügyelhet, hogy jól vegye a kanyart. Nekem szülőhazám ... ... messzeringó gyermekkorom világa. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton... Itthon vagyok, tudom, és más is tudja meg, hogy merre mentek és kik mentek a századokon át ezen az úton. Az autós nem figyelhet rá, de a gyalogos, a bennszülött lássa meg a házon a bárányt, és emlékezzen — hadakra és minden áldozatra. RENNER KÁLMÁN: PLAKETT 87
