Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A csörötneki körzeti művelődési otthon munkája
pedig a nagyüzemi gazdálkodás eredményesebbé tétele is kínálja, sőt követeli a témákat. A mezőgazdasági szakmunkásképzés — annak ellenére, hogy a faluban komoly hagyományai vannak — nem folyik szervezetten. Ez komoly hiányosság. A tsz vezetősége még nem ismerte fel megfelelően tagjai szaktudásának szükségességét. Ha igényelné, bizonyára a művelődési otthon segítené, sőt kezdeményezné a szakmunkásképzés megszervezését. A kézimunka- és a szabás-varrószakkör keretében a télen 24, illetve 25 személy bővítette ismereteit. A könyvtár könyvállománya meghaladja a másfélezret. A falu lakosságának 16,9 százaléka beiratkozott olvasó. A könyvtáros elfoglaltsága miatt télen hetenként csak egy alkalommal van kölcsönzés (nyáron háromszor). Nehezíti a könyvtár munkáját, hogy a klubhoz, amelyben működik, csak a gondnoknak van kulcsa. (A művelődési otthon igazgatójának sincs. Ez az áldatlan állapot sok kellemetlenséget okoz s rendkívül gátolja a munkát.) A mozi hetenként két napon (csütörtökön és vasárnap) három előadást tart. Az átlaglátogatottság 60—-70 személy között ingadozik. Az ifjúsági előadásoké megközelíti a százat. A nagyobb rendezvények keretében elsősorban a Déryné Színház szerepléseit kell megemlíteni. Általában kéthavonként követik egymást az előadások. A lakosság szereti és igényli a színházi előadásokat. Beszédes bizonyítéka ennek a százöt bérlet. Hivatásos művészekkel tartott vegyes műsorú előadás is van egy-kettő évenként. Ezek mindig telt házat vonzanak. Népszerűek a táncos rendezvények. A szilveszteri tarkaműsor, a farsangi vidámest, a majális és az egyéb egymást ismétlő táncalkalmak igen nagy közönségsikerrel zajlanak. Az író—olvasó találkozók, a Szövetkezeti Nap, az országos hírű tánczenekarok bemutatója (Megyeri Károly műsorközlésével) sok embert mozgósítottak, emelték a művelődési otthon tekintélyét s hatókörét. 1964-ben 37 különféle rendezvénye volt a művelődési otthonnak s 9850 személy látogatta ezeket. A nagyobb rendezvényeket rendszeresen látogatják a szomszéd községek, különösen Magyarlak és Rönök lakossága. A művelődési otthon igénybevétele A számok önmagukban azt mutatják, hogy Csörötnek lakossága általában él a művelődési lehetőségekkel: elég sokan látogatják a művelődési otthon rendezvényeit. Ennyivel azonban ma már nem elégedhetünk meg. Tudni kell, hogy kik járnak a művelődési otthonba és kik azok, akik nem vesznek tudomást létezéséről.* A művelődési otthonok igénybevételének vizsgálata országosan most van kialakulóban. Megyénkben is éppen hogy csak megindult. Csörötneken — a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakának első éves hallgatói bevonásával — 1965 januárjában kérdőíves felmérés formájában történt kísérlet az igénybevétel megállapítására. A Népművelési Intézet segítő támogatásával készített kérdőivek kitöltése vasárnap, s a lakásokban történt. 197 személyről készült felmérés (18—20 év: 24, 20—30: 52, 30—50: 77, 50 felett: 44). Az adatok a felnőtt lakosság egyharmadáról adnak képet, így csak következtetésekre alkalmasak. A megkérdezettek közül 12 nem jár a művelődési otthonba (20—30 év: 2, 30—50: 4. 50 felett: 6). A számok jó eredményről tanúskodnak. Mivel azonban csak mikrovizsgálatról van szó, az igénybevétel mérvét * „Ügy gondolom, népművelésünk egyik fontos feladata lesz a jövőben is, hogy felkutassa azokat a rétegeket, amelyek közönyből vagy objektív okok miatt még mindig nem jutottak el a kultúra szükségességének felismeréséhez.*' Köpeczi Béla: A szocialista népművelés útja. — Népművelődés, 1965. április 3—4. 1. 132
