Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1965 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Takács István: Útközben

klubba, a moziba, de a könyvtárat és az ismeretterjesztő előadásokat is csak egy család nem látogatja. Az igazgató komolyan törekszik a tánccsoport feléleszté­sére. A jelek szerint ez sikerül is. Énekkarra azonban nem futja az erő. Pedig a társadalmi és családi ünnepek rendezéséhez erre is szükség lenne. Ennyi a vizsgálódás eredménye. A festett kép valós: nem szépítettem és hallgattam el semmit. Áprilisban újra jártam a faluban. Szükséges volt néhány kérdés tisztázása és több adat kiegészítése. Ekkor tudtam meg pl. azt is, hogy 1890 és 1945 között 24 „tanult embere” lett a falunak. A jelen tanévben is pon­tosan ennyien járnak középiskolába. (1945—1960-ig 28-an végeztek közép-, il­letve felsőfokú iskolát.) A faluban megvan a művelődési igény. Ezt most a szakmai műveltségre is ki kell terjeszteni. Csak így javulhat a gazdasági helyzet. Ezt a helyi vezetők is jól tudják, tudatosan törekszenek is erre. Kétségtelen, hogy Nemeskereszturon a művelődés tárgyi feltételei elmarad­nak a korszerűség követelményeitől. Az igazgató személyi adottságai azonban — a helyi és a járási vezetők hathatós támogatásával — leküzdik a nehézsége­ket. Gyarmathy Miklós jó népművelő. (1964-ben „Szocialista kultúráért” kitün­tetésben részesült.) Munkája több főfoglalkozású népművelőnek is például szol­gálhat. Kuntár Lajos Útközben Göcseji noteszlapok Megállt-e az idő Pálfiszeg fölött? 1 A szomszédos dombháton, puskalövésnyire innét, Milejszeg búvik meg a dús lombok között — csak a nemrég renovált templom okkersárga tornya emelkedik a friss-zöld fakoronák fölé. S itt, ezen a szabdalt dombháton, utcák rendjét alig ismerőén, Pálfiszeg. Háromszázharminc lakos, kilencven-kilencvenöt család, nyolcvanöt lakóház, het­ven rádiókészülék, televízió egy se. Kilencszázharminc hold a határ, ebből há­romszázhatvanhét hold szántó, nyolcvan hold rét, a többi erdő, legelő — szőlő alig néhány hold, olyan kevés, hogy számon se nagyon tartják. 1961-től tszcs van Pálfiszegen. Hetenként egyszer jön a mozi, az alsó tagoza­tosok itt járnak iskolába, a felsősök gyalog át Milejbe, van vagy két kilométer az út, de ha a posteleki rét ere tavaszi-őszi esőzésekkor megduzzad, otthon ma­radnak a gyerekek, mert derékig ér a víz a völgyben. Üt Milejbe nincs, de más­felé se; földút köti Pálfiszeget a csonkahegyháti „postaút”-hoz. Zord időben ezt a három-négy kilométert csak nagy szükség esetén teszik meg a falubeliek. Pálfiszegen egy évben születik négy-öt gyerek. Meghal négy-öt öregember, öregasszony. A lélekszám évek óta nem változik. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom