Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A művelődés Nemeskeresztúron
nisztérium 50 kötetes szakkönyvtára és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vándorkönyvtárának anyaga általában kielégítette az egyéb művek iránti igényeket. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a könyvtárnak mindig nagy volt a forgalma. — Kultúrotthonunkat természetesen nemcsak a fiatalok használták, az idősek közül is sokan keresték fel, színjátszó csoportunknak is többen voltak tagjai. A kis épület az évek során valósággal a második otthona lett a falu lakóinak- nemcsak megépítették, használták is és filléreikből tartották fenn. A népművelésnek mély és erős gyökerei vannak Nemeskereszturon. Korán felkeltett igények, azok lehetőség szerinti kielégítése a művelődés jellemzője. A rendszeres és folyamatos kultúráiét természetessé teszi a kultúrálódást. Kevés olyan községünk van, amelyben annyira tudatos volt a népművelési munka, mint Nemeskereszturon. Különös érdekesség, hogy immár közel 60 éve egy névhez tapad ez a munka. 30 évig vitte Gyarmathy Béla, s nyugdíjbavonulásakor, 1936- ban vette át tőle Gyarmathy Miklós, így már ő is a 29. évnél tart. A lelkesedés, a törekvés azonos mindkét népművelőben, a lehetőségek, a keretek azonban merőben megváltoztak. Az épület ugyan még ugyanaz, de a működtetés anyagi feltételei nem hárulnak a használókra. Beszédes statisztika Nemeskeresztur életében is döntő változást hozott a felszabadulás. A ledőlt társadalmi korlátok sokak előtt tárták fel az új élet lehetőségeit. A rendszeresen művelődő nemeskereszturi fiataloknak volt kitekintésük: mertek és tudtak élni a szabadsággal. A elvándorlás így változtatta a falu lakóinak számát: 1900: 860, 1920: 867, 1949: 760. Nemeskereszturnak az 1960-as népszámlálás adatai szerint 736 lakója van. A 20 évesnél idősebbek száma 522, ebből 60-on felüli 161. A termelőszövetkezet 194 tagjának átlagos életkora 58 év. A tsz elöregedésének folyamata itt is súlyos probléma. A fiatalítás kilátástalan. Legalábbis nem várható egyelőre jelentős változás, hiszen a „Hunyadi Tsz” eredményei nem csalogatják haza a fiatalokat. A vezetőség gyakran cserélődik. Valószínűleg ez a körülmény is közrejátszik abban, hogy az évek során az egy munkaegység értéke 20—25 forint között ingadozik. Pedig a termelési adottságok jók, az eredmények fokozásához a szilárdabb és szakszerűbb vezetés könnyen hozzá tudna járulni. (Persze a tagság magatartásán is akad változtatni való!) Egyébként a lakosság 62%-a él a mező- gazdaságból. (A közlekedésből 18,2, az iparból és kereskedelemből 9,7 és egyébből 10,7%.) A község rendezett. Bár a házak többsége régen épült, elég beszédesen árulkodnak lakóik anyagi helyzetéről. Mert annak ellenére, hogy a tsz nem működik megfelelően, az emberek tehetősek. A háztáji és a környéken bőven adódó munkaalkalmak jelentősen kiegészítik a családok jövedelmét. A nemeskeresztu- riak jól öltözködnek és lakásuk berendezése is korszerű. (45 mosógép könnyíti a nők munkáját.) A kultúrháznak 1928 óta van rádiója. Hosszú időn keresztül ez az egy készülék közvetítette a kis faluba a külvilág híreit és tette lehetővé a művelődés új formáját. Volt is nagy vonzása: népes csoportok hallgatták nap mint nap még „a nagy dologidőben” is. A 40-es években kezdtek szaporodni a rádiók. Ma a 204 családból 150-nek van rádiója. Az utóbbi években a televízió jelenti 118
