Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Smidt Lajos: Kemény Zsigmond levele
íreknek a másvilágra vonatkozó tanok igazságát. A középkorban híres zarándok- hely lett a barlangból, ahova állítólag eljutott két magyar ember is: Georgius de Ungara és Pászthói Rápolti Lőrinc. Valószínűbb azonban, hogy a víziókat megörökítő írásművek nem személyes tapasztalatok, hanem Owain walesi lovag hasonló témájú műve ihletéséből születtek. A kelta irodalmak aranybányájából néhány jelentéktelen rögöt hoztunk fel. De ha ez a mutatvány csak sejtetni tudja az igazi értéket, akkor fáradozásunk nem volt hiábavaló. SMIDT LAJOS KEMÉNY ZSIGMOND LEVELE A reformkori irodalom egyik kimagasló alakjának kezeírását mutatom itt be, mint a Smidt-gyűjtemény egy darabját. Nem irodalmi vonatkozású e levél, így az író portréját sem teszi színesebbé, melyet annyiszor megrajzoltak már, de némi fényt vet politikai hovatartozására. Köztudomású, a költő korán kapcsolódik bele a politikai életbe. 1842-től az Erdélyi Híradónál szerkesztőtárs. 1847-ben Pestre költözik, a Pesti Hírlap munkatársa lesz és Kossuth híve. S, ha nem is kísérjük nyomon politikai pályafutásának minden állomását, annyit mégis meg kell jegyeznünk, hogy 1848 után erősen lojálisnak mutatkozik, Deák eszméi mellett foglal állást és az ő programját igyekszik népszerűsíteni, terjeszteni. Csengery Antal és több más politikussal, de első sorban Deák Ferenccel a „passzív ellenállás” formáit alakítják ki.* 1850-től a Pesti Napló főmunkatársa, majd átveszi a lap szerkesztését. Nemcsak a kiegyezésen munkálkodik, hanem az összeomlott irodalmi és kulturáüs élet talpraállítását is igyekszik minden erejével támogatni. Tagja a „vasárnapi ebédek” összejövetelnek, mely özv. Bezerédj Istvánná Koronaherczeg utcai lakásában volt. Itt jöttek össze a Bach-korszak alatt — és később is — a legnagyobb magyar politikusok, írók, költők, művészek, hogy a magyar kultúrát elnyomni akaró osztrák erőszak ellen küzdjenek. Ennek a társaságnak volt tagja Deák Ferenc, Csengery Antal, Horváth Mihály, Gyulai Pál, Arany János és sok máson kívül Kemény Zsigmond is. Ez a társaság a kiegyezés után is együtt marad és a régi szellemben munkálkodik. A levél, amelyet itt bemutatok, egy ilyen vasárnapi ebédről való lemondásra vonatkozik, s következőképpen szól: „Pest Nagyságos asszony! Bocsánatot kérek, hogy ma ebédre nem mehetek el: oka az, hogy Gorove már egy héttel előbb kért meg, hogy István napját együtt töltsem ővele. Én meghívását elfogadtam, ’s csak most emlékeztetett megint reá Gorove. Nagysád kezeit csókolva maradok alázatos szolgája Kemény” * Magyar Irodalmi Lexikon. (Főszerkesztő: Benedek Marcell.) Bp. 1363. I. köt. 620. 1. 107
