Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Káldi János: Juhász Ferenc költészetének stilisztikai vizsgálata
tollakat, csillag-ködöket, tengert, növényt, tüzet, vasat, meszet, ó, ezt ,ti holdban remegő virágok úgy sem értitek! Nem érted Rezeda, Zsoltina, pedig nálam te élsz tovább, Jajrózsa, Vízililiom, Nárcisz és Szarkaláb.” Tehát az alkotásban található a legnagyobb emberi vigasz, mert hiszen az alkotás az, ami „a jövő-időnek illatozik”. A többi nagy költeményben is általában így építkezik; így emeli jelentőssé mondanivalóját. Összefoglalás Az elemzés — azt hiszem — kétségtelenné teszi, hogy Juhász a magyar költői nyelv egyik legjelentősebb továbbfejlesztője. Beoltotta a lírába a természet- tudományok szavaiC merész, új szókapcsolatokat teremtett, rengeteg szép, új nyelvi elemet, neologizmust alkotott. Szóképei, metaforái, metonímiái, hasonlatai eredetiek, egyéniek és megkapóan újszerűek. Sok eddig alig használt jelzőt hozott a felszínre, amelyek különös, sajátságos hangulatot indukálnak a versben. Jellemző költészetére a halmozás, a nagyítás, a túlzás módszere, a víziók felvetítése. A rendkívüli méretű és bátor újra-törés olykoron mesterkéltséget, modorosságot, képzavart és bizonyos homályosságot is hozott. Végeredményben azonban óriási — most még alig fölmérhető — kincs ez a költészet, s nagyon örülök, hogy — mint kortárs és nemzedéktárs — a legelsők között szólhattam róla. BIBLIOGRÁFIA 1 Az Élet és Irodalom látogatóban Juhász Ferencnél. = Élet és Irodalom, 1964. 8. sz. 11—12. 1. 2 Molnár József: Juhász Ferenc nyelvi forradalma. = A könyvtáros, 1958. 1. sz. 52—54. ÍrIRODALOM Juhász Ferenc: A tenyészet országa. Összegyűjtött versek. 1946-1956. Bp. 1956. Szépirodalmi K. 719. 1. - Az Üj Írásban 1964. áprilisáig megjelent Juhász versek. - Fábián Pál-Szathmári István- Terestyéni Ferenc: A magyar statisztika vázlata. Bp. 1958. Tankönyvkiadó, 294. 1. (Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetek) — A magyar stilisztika útja. Sajtó alá rendezte, a lexikont és a bibliográfiát összeállította: Szathmári István. Bp. 1961. Gondolat. 699. 1. — Márványt György: Juhász Ferenc nyelvi forradalma. Hozzászólás és vita. = A könyvtáros. 1953. 4. sz. 295-296. 1. — Fried István: Forradalmára-e a nyelvnek Juhász Ferenc? Hozzászólás Molnár cikkéhez. = A könyvtáros 1958. 542. 1. — László Imre: Juhász Ferenc: Szárnyas csikó. = Csillag. 1950. 4. sz. 55—57. 1. — Szabolcsi Miklós: Juhász Ferenc: Óda a repüléshez. = Csillag. 1954. 947—954. 1. — Tamás Attila: Juhász Ferenc költészete: = Csillag. 1955. 10. sz. 2060-2081. 1. — Horváth Zsigmondi Vázlatok Juhász Ferencről. = Kortárs. 1958. 1. sz. 137—142. 1. — Czine Mihály: Két költő útja. Gondolatok Juhász Ferenc és Nagy László költészetéről. = Valóság. 1961. 4. sz. — Nagy Péter: A tékozló költő. Juhász Ferenc Dózsa-költeményéről = Csillag. 1954. 12. sz. 2400—2415. 1. — Bodnár György: Az elégedetlenség könyve. Juhász Ferenc új versei. = Üj Hang. 1956. 5. sz. 55—59. 1. — Diószegi András: Oda a repüléshez. Juhász Ferenc versei. = Üj Hang. 1954. 5. sz. 105—113. 1. — Orbán Ottó: Vallomás és vázlat a megfiatalodó költészetről. = Valóság. 1962. 1. sz. — Hermann István: A művészi egyetemességről. — Valóság. 1963. 1. sz. - Keszi Imre: Mai költészetünk kérdései négy verseskötet tükrében. Csillag. 1952. 2. sz. 222—235. 1. — Hozzászólások mai költészetünk kérdéséhez. '= Csillag. 1952. 4. sz. 469—487. 1. — Szolcsányi Ferenc: Az eszmeiség—művésziesség viszonyáról. Hozzászólások a költészeti vitához. = Csillag. 1952. 5. sz. 600—004. 1. — Komlós Aladár: A költőiség és a mai magyar líra. = Csillag. 1952. 5. sz. 604—616. 1. - Kiss Lajos: Valóság és esztétikum. = Kortárs. 1961. 2. sz. 155-163. 1. — Koczkás Sándor: Valóság vagy utópia. Strófák a ,,Műhely”-ről s a kétféle közérzetről. Kortárs. 1958. 7. sz. 118—124. 1. — Diószegi András: József Attila öröksége és a mai líra. = Kortárs. 1959. 1. sz. 81-94. 1. — tíenkö Loránd: Az irodalmi nyelv általános kérdései. Bp. Tankönyvkiadó, 1963. 111. 1. - Juhász Ferenc: Virágzó világfa. Válogatott versek. Bp. 1965. Szépirodalmi K. 417. 1. í 72
