Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Káldi János: Juhász Ferenc költészetének stilisztikai vizsgálata
hús, csont, ín, gerinc, csigolya, hát, has, váll, fej, arc, kebel, csípő, mellkas, homlok, áll, gége, bőr, száj, szem, szemhéj, haj, orrlik, szemgolyó, boka, láb, lábfej, comb, köröm, szív, vér, ujj, emlő, fogsor, ágyék, nem,- zőszerv, köldök, epe, tüdő, szakáll, halántékcsont. A „Krisztus lépesméze” tartalmazza a fizika „vonzás” és „taszítás” műszavát is. De találkozunk e poémában az ősi korok állataival is: „Moccan mint magzat a sok páncélos tüskés pettyes rózsaszín húskolossz Stegosaurus Brontosaurus Tyrannosaurus Triceratops” kémia jónéhány szava szintén e nagy versben található meg: „A sejt húzódik csobog bomlik lávásan pöfög sistereg Boldog a zsír a víz a fehérje kolloidok remegnek ragyog a kálium Sóhajt a szén hidrogén oxigén nitrogén kén nátrium kalcium Boldog az elektronok bolygó-pörgése . . „A halottak eposzá”-ban ismét csak találkozunk a növényvilághoz tartozó szavakkal: inda, szár, levél, fürt, virágfej, virágkocsány, bozót. A modern technika szüleményei is bevonultak költeményeibe: „kő-erdő szarvasa, íüst-ködök, villany-hálózatok, vegyi-fények, vas-hidak, villamosok habzsolják tol a véred,” (A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából) E versnek későbbi részében is jelentkeznek korunk technikájának immár életünkhöz nőtt szavai: „Szarvam minden hegye kettős-talpú vas-villanyoszlop, szarvam minden ága magasfeszültségű-áramvezeték, szemein nagy kereskedelmi hajók kikötője, ereim fekete kábelek, fogaim vas-hidak, szívemben áradoznak a szörnnyel-hemzsegő tengerek, minden csigolyám nyüzsgő nagy-város, füstölgő kő-bárka a lépem, minden sejtem egy gyár, atomom naprendszer, heregolyóim a nap—hold, a tejút gerincvelőm, az űr minden pontja testem egy-egy része, galaktika-fürtök agyam egy sejtése.” (A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából) A csillagászat speciális szóállományából is belekerült jó néhány a juhászi alkotásokba. Megtaláljuk a költeményekben a következő szavakat: Nap, Hold, Medve, Rák, Kos, Fiastyúk, Tejút, Saturnus, meteor, csillag- rendszer, naprendszer. Amint a felsorolt idézetekből, példákból láthatjuk, a természettudományok és a technikai ismeretek szókincsének bőségével találkozhat az olvasó Juhász verseiben. Az idetartozó szavak a magyar lírában először József Attilánknál tünedeztek föl, művészien beépítve a költeményekbe. Az utóbbi évtizedek költészetében pedig több lírikusnál is (Kassák Lajos, Somlyó György, Garai Gábor, Maróti Lajos stb.) találkozunk már a természettudományok és technika szavaival, de ilyen mértékben, ilyen gazdaságban — mint Juhásznál — sehol. Kétségtelen az, hogy egyik-másik versében a műszavak halmozása erőltetetten jelentkezik, modorosnak hat, de a stilisztikus hajlik arr?i, hogy ezt az erőltetettséget, modorosságot megbocsássa, mikor azt látja, hogy a költő tervszerű és tudatos tevékenységgel mégis csak elérte, hogy modern költői szókészletünk jóval gazda56
