Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Z. Szabó László: A Győri Kisfaludy Színház országos drámapályázata
területén is. Hogy áll-e téren a képzőművészet? Hol tart a zene? A filmet nem is említem, hiszen rengeteg szó esik róla amúgy is. Összegezésül tényként állapíthatjuk meg a Vas megyei pályázatról, hogy nem hozott különösebb figyelemre méltó eredményt, kimagasló alkotások egyáltalán nem születtek, sőt még elfogadhatók is alig. A pályázatok számszerűsége is gyenge volt, méginkáhb minősége, irodalmi szintű értéke. Ehhez a mérleghez, helyzetképhez hozzá kell fűznünk azt is, mintegy összehasonlításként, hogy az országosnak meghirdetett győri drámapályázatok és a zalai megyei irodalmi pályázatok sem hozták meg a remélt, várt eredményt. Nagyjából a nálunk kapott színvonalat mutatták. Ez a körülmény önmagában is elgondolkodtató, és megérdemelné íróink társadalmi helyzetének tüzetesebb elemzését, mert bár az írói horizonttalanságról, szemléletmódról a korábbiakban néhány szó esett, de nyilván a probléma sokkal összetettebb, és talán fő- okáfban nem is annyira individuális, hanem inkább társadalmi jellegű. A mai dráma körüli bábáskodás elsősorban a színházak feladata. Ezért volt örvendetes, hogy 1964 derekán a Győri Kisfaludy Színház a Művelődés- ügyi Minisztérium és a Győr-Sopron. megyei Tanács segítségével országos pályázatot hirdetett. A pályázatra beérkező művek közül akarta kiválasztani a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére bemutatandó darabot. A pályázat 1964. december 1-ével zárult. A beérkezett 142 mű feldolgozása és elbírálása sok és alapos munkát kívánt. A beérkezett drámák nagy száma önmagában nem mond semmit, az értéket a mű határozza meg. És erről minden szónál többet mond az a tény, hogy a zsűri — élve jogával — sem az első, sem a második díjat nem adta ki, hanem csak jutalmakat osztott. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy vagy az eszmeiség, vagy a műfaji, dramaturgiai, esetleg stiláris hibák miatt egyetlen olyan mű sem akad, amelyik előadható lenne. A jutalmazott pályaművek között csak egyetlen egy foglalkozott a felszabadulás eseményeivel, a többi napjaink morális-etikai kérdéseit feszegette több-kevesebb sikerrel. Részben olyanokat, amelyek valójában a „korszerű konfliktusok” felfedését, javítását vannak hivatva szolgálni, részben olyanokat, amelyek a társas együttélés vagy az egyén és a társadalom összeütközéseit tárják fel. A zsűri megállapítása szerint a szerzőket elsősorban az érdekes történet, az izgalmasnak hitt cselekmény érdekelte. A darabok megjelölése nélkül azt is el kell mondani, hogy leglényegesebb hibaként a logikus — a kiPalkó István 114 A Győri Kisfaludy Színház országos drámapályázata
