Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1965 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A művelődési otthon-mozgalom

A t e r v s z e r ü m unk a kialakítása

A művelődési otthonok a társadalom szervezett művelődésének alkalmas létesítményei. Sokrétűen és gazdagon elégítik ki a művelődni vágyók igényeit. Rendkívül alkalmasak a világnézeti nevelésre és a szakműveltség terjesztésére. Kultúrforradalmunkban betöltött szerepüknek megfelelően a párt- és a kormányszervek megteremtik a jó működésük feltételeit, s egymás után jelennek meg azok a határozatok, rendeletek, melyek javítják a munkát, ugyanakkor biztosítják, hogy a művelődési otthonok valóban a dolgozók széles rétegeinek művelődését, szórakoztatását biztosító intézményékké, igazi otthonokká váljanak.

A tervszerű munkát rögzítő munkanapló vezetése 1951-ben kezdődik, 1960-ban lát napvilágot a Művelődési otthonok Működési Szabályzata, amely összefogja a művelődési otthonok működésével kapcsolatos rendeleteket és egységes útmutatót ad működtetésükhöz.

A szervezeti kérdések rendezése után az irányítók figyelme fokozottan fordulhat a művelődési otthonok munkájának megjavítására. Előtérbe kerül:

1. a népművelési munka társadalmasítása,

2. a művelődési otthonok hatókörének szélesítése,

3. a járási művelődési házak területi munkájának kérdése.

A művelődési otthonok munkája a szocialista életforma, az új erkölcs, a közösségi tudat kialakítását szolgálja. Érthetően nem közömbös, hogy ezt milyen hatásfokon végzik intézményeink. Népünk általános és szakműveltségének, szocialista ízlésének fejlesztése össztársadalmi érdek, a népművelési munkát ennek értelmében a társadalom széles körei támogatják s segítik. A népművelési munka társadalmasítása során a művelődési intézmények köré a társadalmi munkások népes tábora szerveződik, aktivizálódik. Az intézmények társadalmi vezetősége, az egyes ágakban tevékenykedő szakemberek mind ennek a célnak a megvalósítását, segítik. Működésük emeli a népművelési munka nívóját, ez pedig lehetővé teszi újabb tömegek bevonását a művelődésbe.

Falvainfcban bekövetkezett gazdasági és társadalmi átalakulás olyan új helyzetet teremt, amely lehetővé teszi parasztságunk fokozott művelődését. A megerősödött termelőszövetkezetek mind jobban belátják, hogy további fejlődésüknek feltétele tagságuk művelődési színvonalának emelése. Parasztságunk szakműveltségének igénylése egyre erőteljesebb hangot kap. A népművelés hathatósan tudja ennek az igénynek a kielégítését szolgálni s termelőszövetkezeteink amikor látják, hogy a művelődési otthonok milyen segítséget adnak parasztságunk általános és szakműveltségének emeléséhez, megnyitják anyagi forrásaikat: országszerte, de különösen az alföldi megyékben, tetemes összegekkel járulnak hozzá a művelődési otthonok fenntartásához, működtetéséhez.

Az MSZMP művelődési politikájában hangsúlyozott elv, mely szerint

. az emberek gondolkodásának szocialista átformálását fejleszteni és gyorsítani a szocializmus ügyének teljes győzelméhez elengedhetetlen, alapvető társadalmi feladat” a népművelési munka súlypontja a műkedvelő művészeti mozgalomról áttolódik az ismeretterjesztésre és a könyvtári munkára. Nem vitás, hogy a világnézeti nevelés csak tudományosan megalapozott érvekkel lehetséges, ezért nagy jelentőséget kap a tudományos ismeretterjesztés és az ismeretek tartósítását segítő könyvtári munka.

99