Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Jakab Géza: A Zrínyi-rejtély
jobboldali ütőerét, már nem tudhat semmit se szólni! Az is gyanús, hogy Zrínyi hangját már élőbbről sem halljuk: csupán Páka kiált segítségért a fán, az ő jajszava mentén találnak rá Zrínyire a sűrű setétjébe rohanó lovasok. Páka az, aki — Majláni előadása szerint — hozzálő a vadhoz, mely erre a sűrűbe fut, miközben Majláni és Angelo a tragédia színhelyére berohannak. Ebben a pillanatban kél fel állítólag a csúnyán megsebzett Zrínyi és veszi ki zsebéből a vérelállító fadarabot, melynek használati utasítását is megadja. Hát hihető ez? A legkevésbé sem. Póka hallgat, mintha nem kérdezte volna senki. Hihető ez? Nem hihető. Minthogy nem hihető az sem, hogy a földön, arcával előre fekvő Zrínyi bármit is tehetett, vagy mondhatott volna már, mire ráakadtak a sötétülő erdőben. Ki tudja, nem. volt-e bűntársa Majláni udvari szabados Póka vadásznak, akinek ily módon sikerült Zrínyit egyedül kelepcébe csalnia...? Azt, hogy Zrínyit valóban a vadkan ölte meg, maga Bethlen sem látta, csak Majláni előadása után állítja, sok-sok évtized múltán, saját magának is ellentmondva a visszaemlékezések aggkori alkonyulatában. Tíz év múltán jelent meg Zrínyi halálát követően Galeazzo Qualdo Priorato olasz historikus: „História di Leopoldo Caesaré in Vienna 1674” c. műve. Ennek III. kötete 730. lapján jelent meg, idevonatkozó alábbi sorait Dervarics Kálmán már idézett tanulmányaiból ismerjük: — „Morto il Conte Niccolo I’ Anno 1664 mentre si trovava alia caccia non gllá ucciso da un cinquiale come se ne sparse la fama, má da un colpo d’ archibug- glo sotto 1’ occhio, la cui patla se gli trovo poi nella testa, sensa sapersá se il colpo foste appostatamente venuto da un cacciatore mandatogli dal’ Conti Nadasdi, o pure in fallo da un suo paggío, chiamati Angelo, che volendo tirare al cinghiale colpi in vece il suo Padrone.” Magyarul: Miklós I. gróf halála 1664-ben a vadászaton nem vadkan által következett be, mint ahogy a fáma tartja, hanem puskalövés által, melynek golyója a szem alatt hatolt a fejébe, hol meg is találtatott'1. Szerző szerint, a halálos ,Mivés véletlenségből találta Zrínyit, mert a vadkannak szánta saját apródja, Angelo — állítja Nádasdy gróf egyik vadásza. Priorato és Bethlen Miklós előadása között számos újabb ellentmondás van, oka. nyilván az. hogy előbbi csak hallomásból jegyzi fel az eseményt, ezért Bethlen előadása a hihetőbb. Mindazonáltal a feljegyzés elsősorban is azt a hírt kívánja lerögzíteni, amely Itália-szerte elterjedt Zrínyi haláláról: nem a vadkan, hanem puskalövés volt halálának oka. Vajon miért nem ad hírt erről még utalás formájában sem Bethlen, a szemtanú . ..? A sokféle mendemonda közben — mint aminőt Cserey Mihály (1668— 1756) államférfi és erdélyi történetiró feljegyzésében is olvashatunk — egy tárgyi bizonyíték is felbukkan Zrínyi meggyilkoltatásának verziója mellett. Ez a tárgyi bizonyíték maga a puska, melynek csövéből a fatális golyó kiröppent. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Pesty Frigyes (1823—1889), a neves történész ,,A világtörténelem napjai a legrégibb időtől kezdve a jelenkorig” c. tanulmányában (megj. Értekezések a tört. tud. köréből. Bp. 1870.) a II. kötet 611. lapján feljegyzi, hogy Zrínyi 1664. november 18-án Csáktornya vidékén erőszakos halállal veszíti életét, majd megemlíti azt is, hogy a fegyver, amellyel Póka vadász agyonlőtte Zrínyit, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban őriztetik. Pesty közlésére már annak idején számosán felfigyeltek, mert hiszen perdöntőnek ígérkezett a felfedezés Zrínyi halálának rejtélyében. Felfigyelt rá Dervarics is, aki haladéktalanul levélben kereste meg Alsólendváról a múzeum akkori egyik osztályvezetőjét, dr. Römer Florist: mit lehet tudni a fegyverről...? A címzett válaszlevelét Dervarics első közleményéből ismerjük6, a következeket tartalmazza: Budapest, 1876 évi november 20-án Tisztelt Ur! Az imént vett becses soraira van szerencsém a következőket válaszolni: 107
