Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"
Vasen bolondozik a tényekkel, mert hiszen nem történelmet ír, hanem irodalmat ad, mesét, költészetet, egyszerre gyúrva képzeletből és valóságból. Várpalotának Krúdy marad legkedvesebb írója, mert írhatnak róla megbízhatóbban, de szebben, izgatóbban, a képzelet és műélvezet majd minden árnyalatát kielégítőbben aligha. A bakonyi széltől tanulnak horkolni a jó palotaiak ma is, éppen úgy, ahogy Krúdy írja a régiekről. A bakonyi szélben ma még jobban, kétségbeesettebben üvöltenek a világ összes akasztóijai, mint bármikor, az elmúlt évek tetőket szaggató óriási viharai mindenkit meggyőzhettek erről. Az elszállott múlt emlékei még itt lengenek néhány fehérre meszelt régi szobában, a Felsővárosban, a temetők bokrai és sírdombjai között, a Lon- csob fái alatt, a szőlőfürtök között. Mikor e sorokat írom, még él néhány tanúja Várpalotán az elmerült Radics-Krúdy világnak. A mai nemzedéket már egy egész más világ fogadja Várpalotán. — Hol van Marion — a kocsis, Mózsi — az álbetyár és Móni — a fiákeres? Az AKÖV kocsijai száguldanak a palotai utcákon, modern autóbuszon jönnek be a városba a vendégek. — De a vár még áll, s szebb lesz, mint valaha. Ha az őr nem kiabál is a várfalakon, utóda, a parkőr is megteszi a magáét. — De a hölgyekre gondolva már csak a környék árvalányhajból kötött szőke csokrai emlékeztetnek azokra a hosszúhajú, szőke szépségekre, akik oly „fánkmódjára” sikeredve bűvölték rózsaszínű bőrükkel a századforduló várpalotai gavallérjait. Az Öreg idő (A szakállszárítón-ban), A betyárok országútján, Utinaplómból, Mákvirágok kertje, Ál-Petőfi, Palotai álmok, Dunántúli-Tiszántúlinál, Asz- szonyságok díja, Aranykézutcai szép napok.. . gazdag lelőhelyei a palotai múltnak. Ezért érdemes keresni bennük az öreg várost, annak régi életét és embereit. A problémákat inkább csak felvetettük, de ezzel az első lépést megtettük a kérdések tisztázása felé. (1963) GRÁBICS FRIGYES GYŐRI „BESZÉLŐ HÁZAK” Lépcső köz 4 Ezt megint nehéz megmagyarázni. Lokálpatrióta, majdnem tulajdonosi öntudattal kalauzoljuk a vendéget a város műemlékekkel ékes helyein, s mikor magunknak kívánunk régi győri hangulatot, ilyen kis zugokat keresünk, mint ez a Lépcső köz is. A középkori városfalat szeli át, lépcsői a régi várároktól a Káptalan- domb magasába emelnek. Mégsem érzed meredeknek, mert kanyarog, s egy pillantással csak tíz—tizenöt méterre, két—három háznyira látni. Olyan keskeny a köz, hogy 3—4 méterről néznek szembe egymással a házak, ame110
