Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szij Rezső: Krúdy Gyula és Várpalota

legény alakját. Áz a kis zöíd-zsalugáteres ház, amelyről Krúdy azt írja, hogy belőle zongoraszó hallatszott, minden valószínűség szerint a Thury György téri volt Radies-házzal azonos. Mivel a helyi hagyomány állítása szerint Radics Mária zongorázott is, aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy abból a zöld-zsalugáteres házból nem Szekszti kisasszonynak, hanem vagy Radics Máriának, vagy az író valamelyik nőtestvérének, talán ama bizonyos Erzsinek játéka hallatszott ki. Az sincs kizárva, hogy Szekszti alakjába Erzsi testvéréből is beleszőtt néhány vonást.

g) Az Asszonyságok díja című műve Natáliájának mintáját ma már felesleges keresni, modell ily célra akadt mindenütt, nemcsak Palotán. Érdekesebbek lehetnek azonban a többi mellékalakck, akiket már korábban felsoroltunk s akiknek egykor élő mását eddig még a legöregebbek emlékezetéből sem sikerült felszínre segíteni, özv. Csősz Józsefné, azután Vörös Istvánná a fiákeres Móni alatt egy Deutsch nevű fuvarosra gondol, akinek a Kossuth L. utcában volt a telepe s több fiákerrel folytatta az utasszállítást.

Az író a Tanácsköztársaság'’* idején gyermeket váró feleségével együtt megfordult Palotán Veszprémből jövet. Ennek az útnak a terméke az Uti- naplómból c. elbeszélése, valamint A betyárok országútján című írása. Alakjaira már senki sem emlékszik Várpalotán.

h) De magára .az író Krúdy Gyulára néhányan még a már idézetteken kívül is emlékeztek az 1960-as évek. elején.

Vörös István Pesten ismerkedett meg Krúdy Gyulával. A Dorottya utcai Neuländer szabócégnél, ahol Krúdy ruhát csináltatott magának. Bejárt a próbákra, igen pedáns volt, mikor hazavitte neki a kész öltönyt, visszaküldte, hogy még igazítsanak rajta. A borravalóra is emlékszik, 20 krajcárt szokott adni, 1908—1909 körül lehetett, mondja Vörös István.

Vidámon Károly látta Krúdyt, az írót „huszárönkéntesi egyenruhában a templomi misén” s tudomása van arról is, hogy Fűzy Antal is jóban volt Krúdy Gyulával. (Fűzy Antal költőnek indult s e réven kerülhettek közel egymáshoz.) Az 1962-ben elhunyt Molnár János (a Korona-szálló egykori tulajdonosa) és felesége ugyancsak ismerte Krúdy Gyulát, az írót.

6■ A múltból a jelenbe.

Abból, amit elmondottam, látni lehet: mennyi minden vár tisztázásra Krúdy Gyula várpalotai kapcsolatait illetően. Mert sok kérdés nyitott még, ami további kutatást igényel.

A személyi kapcsolatok feltárásával párhuzamosan sok minden igazolódhat, ami mint palotai anyag hozzájuk fűződik. Egy-egy darabját jelentik ugyanis a régi palotai életnek s rajtuk, illetve Krúdy művészetén keresztül bepillantást nyerhetünk egy olyan világba, amelyről egyéb adat alig található. Ha a valóság magvát megleljük Krúdy, az író meséjében, közelebb jutunk magához Várpalotához, ennek múltszázadi életéhez. Addig is hiánytalan élvezettel olvassuk műveit, de a fentiek ismeretében mégis egészen más szemmel. Kíváncsi figyelő lélekkel, hátha észrevesznek a palotaiak emlékeik közt valamit, ami igazolja, vagy esetleg megbízhatóbban világítja meg azt, amit Krúdy ködbe, már-már mítoszba burkolt. Mert hogy szándékosan is összekeveri a dolgokat, azt éppen a Hoszter Fülöp esete bizonyítja. Ked109