Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szij Rezső: Krúdy Gyula és Várpalota

Palotán, szemben a volt Végh-féle kocsmával, azon a helyen, ahol ma már az új tizenkét tantermes iskola áll. — Valójában az eset Aszódon történt, s Petőfi állítólagos várpalotai útját semmi egyéb nem tanúsítja, mint a vense alatt álló Puszta-Palota név. Az egész Radies János Ál-Petőfi kapcsolatból annyi kétségtelen, hogy Radics János a Loncscsban is birtokolt szőlőt, nemcsak a Józan-hegyen, sőt azt is tudják Palotán néhányan, hogy a filokszera az ő szőlejét is kipusztította. — Ami Radics János halottkémi megbízatását illeti, erre vonatkozó adat még nem került elő.

Klug Györgyné szerint az ő nagyanyja, Svarda Józsefné jóban volt Radics Máriával, akitől ezt a Jókai utcai (akkor Megyeház utcai) házat 1908—1910 körül megvették Svarda József ék. A ház hátsó részében lakhatott Radics János, ezt utóbb Novák János vette meg Svardáék leszármazottól.

c) Krúdy azt írja Radics János és Mária apjáról: Radics József-ről, hogy a monarchia egyik legmódosabb fuvarosgazdájaként működött, s hogy útközben halt meg, holtan állítottak vele haza a lovai. (Máskor ezt úgy variálja, hogy félholtan érkezett haza s a bakról végrendelkezett.) Radics Józsefnek nem akadtunk nyomára hivatalos feljegyzésekben.

d) Krúdy szerint 1855-ben játszódott le az a kirándulás, amelyet Amanda-Radics Mária szervezett Füredről a Loncscisba, ahol Radics János táplálta az Ál-Petőfit. Egy másik helyen pedig ezt olvassuk; akkor történt ez, amikor első gyermekét ringatta álomba a hat közül az a zsidóasszony, akinek családját egy Hoszter Fülöp nevű kocsis gyilkolta le. Itt valóban megtörtént eseményt örökít meg az író: ez a Hoszter Fülöp a péti Vörösmalomban szolgált. Tizekker Kálmán idős borbélymester anyja elbeszélése alapján azt állította 1962-ben, hogy majdnem teljesen kiirtotta a palotai Gold-családot 1860—1865 táján. Hogy miért, ma már nem lehet megállapítani. Krúdy egyik írásában felakasztatja a gyilkost. Viszont a helyi hagyomány szerint később kiszabadult a börtönből s elment a család életben maradt s közben felnőtt tagjához — bocsánatot kérni. A tényállást nem sikerült tisztázni, kivéve azt, hogy a gyilkosság maga történeti tény, s hogy Krúdy ezen a ponton a valóságnak megfelelően nevezi a gyilkost Hoszter Fülöpnek.

e) Krúdy Gyula apja — aki tehát Várpalotán született abban a szobában, amelyben 1962-ben is Klug György és neje lakik — ügyvéd lett Nyíregyházán. Együtt élt az egyszerű származású Csákány Júliával, akit később feleségül is vett s akitől az írón kívül .még Péter, Erzsi, János, Ödön, Ilona és László nevű gyermekük született. — Az apa nagyon szerette gyermekeit, erre nézve valósághű mindaz, amit Krúdy ír a Dunántúli-Tiszántúlinál című könyvében. Egyébként az író apjáról a helyi hagyomány semmit sem őrzött meg. Valószínűleg hamar elkerülhetett Palotáról.

/) Hiába kerestük történelmi mintáját a Palotai álmok szereplői közül többek közt Szekszti Juditnak, valamint anyjának, Lehőcz Annának, akibe a regény szerint Radios János oly reménytelenül szerelmes volt. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a század első évtizedeiben élt Palotán egy Lehőcz nevű köteles, rigmus is maradt fenn róla, de nem tudnak a palotaiak sem Lehőcz Annáról, sem olyan Lehőcz lányról, akivel azonosítani lehetne a

108