Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szij Rezső: Krúdy Gyula és Várpalota
esünk-e még inkább a valószínűtlenség világába, ha nem fordítok a beszélgetés menetén? Mert Radics Jáncs az Ál-Petőfi-ben így korholja Máriát: „csak éld világodat és hurcold meg a Radics nevet” — de ezt a már ott is fukar Radics János mondja, míg Mária már ott is önérzetesen vallja, hogy a fele sem igaz annak a rossznak, amit fecsegnek róla. — Es aztán másként ítélte meg ezt az asszonyt a maga kora s megint másképp az utókor. Annyi bizonyos: a Dalmáciáiból jött selyemkereskedők utódjának asszonylétére is szűk volt Macedónia. Kinőtt Várpalota társadalmából, talán azért is nero találta meg a maga emberét. Mert akiben hitt, abban csalódott, Krúdy Gyulában, a „várkapitányában. De ezzel visszaérkeztünk a valóság földjére: — Ismerte maga személyesen is Krúdy Gyulát, az írót? — teszem fel a kérdést Maliid néninek. — Hát hogyne ismertem volna. Daliás, szép szál barna férfi volt. Igazi úr volt az. — És emlékszik Mónira, a fiákeresre is? Kutat az emlékezetében, Klugné asszonyság is vele együtt s ketten sütik ki, hogy igazam van, a Deutschof hívták Móninak, sőt még azt is tudják, merre lakott az öreg konfliscs. Olvasóim bizonyára tudják, miért adtam fel a kérdést. — Még valamit kérdezek: — Mondja meg nekem Matild néni, mikor halt meg Radies Mária? — Száz esztendős korában, Nyíregyházán. 1831-ben született, ezt én jól tudom. Egy kis szünet után még hozzáteszi: — Tudja, kitűnően zongorázott Radics Mária és szerette az ékszereket. De nagy kuruzsló is volt, még ólmot is öntött. — S elmondja, hogyan. — És a lottóval hogy voltak? — Lottóval? -— kérdi kissé értetlenül, majd mint aki egy elmerült világnak drága emlékét ragadja meg, szinte győzelmesen kiált fel: talán lutrit akart mondani? Hu, nagy lutrizó volt, de milyen nagy, nemcsak ólmot öntött, kuruztsolt is és nagy bolondja volt a lutrinak! Nincs is kétségem etekintetben, hiszen írva van a Palotai áímofc-ban. 5. Részletek a valóságból a) Radics Mária — Radics József palotai furmányos fuvarosgazda leánya — élete jelentős részét valóban Várpalotán töltötte. Férje, az alább szereplő három közül a legidősebb Krúdy Gyula kapitány — a családi hagyomány szerint — egy tisztibálcn ismerkedett meg vele, de nem Várpalotán, hanem Győrött. Radics Mária akkor kb. 16 éves lehetett. A tiszt úr megszöktette s tábori pap adta őket össze. Arról, hogy a komáromi vársáncon táncolt, amint később unokája, az író Krúdy Gyula állította, Várpalotán nem tudnak, de Radics Mária egyéniségét ismerve alighanem a színigazságot írta meg az író-unoka. A helyi hagyomány tud arról is, hogy elvált a kapitánytól. Beszél lányairól, de e ponton az emlékezés csal, mert a történeti igazság az, hogy csak egyetlen lánya született, az is korán elhalt. (A várpalotai anyakönyvben nem találjuk nyomát.) Akikre a palotaiak, Vidámon Károly, Vörös Istvánná, özv. Csősz József né stb. visszaemlékeznek, azok nem Radics Mária lányai, hanem valószínűen unokái, az író Krúdy Gyula testvérei. — Radics Máriának legidősebb Krúdy Gyulától (tehát az író nagyapjától) az említett s korán elhunyt lányon kívül két fia született: az egyik Béla, a későbbi 102
