Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szij Rezső: Krúdy Gyula és Várpalota
A primitív írás ne lepjen meg senkit, több mint 70 évvel azelőtt még a szabadságharc előtti iskolában tanulta a betűvetést s akármennyit olvasott is közben, túl a nyolcvanon az írás már mindenképpen nehezére eshetett. A sorokból kitűnik, hogy Radios Mária milyen nagyra értékelte unokáját, akit pedig tulajdon apja sem szívesen látott az irodalmi pályán*, nagyanyja azonban inkább méltányolta irodalmi ambícióit. Előtte az író még közéleti férfiú is és Kossuth példája nem véletlenül került levelébe. Azonban ebben a levélben is akad bökkenő. Ugyanis Radics Mária ha csak 83 éves lett volna írásakor, akkor 1836-ban kellett volna születnie. Ez esetben már 12—13 éves korában „szöktette volna meg” Krúdy Gyula, márpedig ez alig valószínű. 14 éves korában aligha táncolhatott a komáromi sáncon s aligha 16 éves korában hozta világra 1850-ben az író apját. Sokkal valószínűbb, hogy 87 éves volt ekkor s hogy 1832-ben született. A levél megerősíti a helyi hagyományt atekintetben is, hogy házát el kellett adnia. Ez a „kis ház” csakis a Thuri György-téri lehetett. A helybeliek állítása szerint egy Wirtz nevű ács vette meg. b) Radics Jánosról, Mária bátyjáról Krúdy várpalotai vonatkozású műveiben azt írja, hogy szőlőbirtokos volt a Lonesosban, piiaciberlessel foglalkozott, megsük.etült, halottkémként működött; húgát, Máriát, erkölcsi okokból — mert táncolt a komáromi sáncon — kitagadta az apai örökségből. Továbbá hogy Radics táplálta az ál-Petőfit, azaz „Sarlai téti takácslegény”-t a Lonesosban. Továbbá hogy az író apja halálos ágyához megérkezett Nyíregyházára. Az, hogy húgát a birtokból kitagadta, — ez már Krúdynál sem hangzik hitelesen, hisz másutt meg azt írja, hogy Radics Máriának a Lonesosban szőleje volt. Különben is Radics Mária egészen a századfordulóig anyagilag tűrhetően tartotta magát, amikor pedig már hetven év körül járhatott. Az a körülmény, hogy ingó és ingatlan vagyonából eladogatott egyet s mást, semmit sem von le abból, hogy anyagilag nem állhatott rosszul, legfeljebb jövedelem hiányában meglévő vagyonából élt. ■—- Radics Jánossal is ez történt, hisz a palotaiak közül többen tőle vettek egy-egy darab szőlőt, nemcsak a Lonesosban, de a Józannak nevezett szőlőhegyen is. Vidámon Károly is ismerte Radics Jánost. Édesapja vette meg Radics János Józanbeli szőllejét. Szentes Simon József, miközben megmutatta a Mészáros' Lőrinc utcában Radics János elpusztult házának helyét, elmondotta, hogy Radics Jánostól kapott új szőlővenyigéket, továbbá hogy Radics János elpusztult szőlőjéből Szüts Lajos gazdálkodó is vett egy darabot. Szánthó József ugyancsak ismerte Radics Jánost: maga is ültetgetett loncsosi szőlőjében. Özv. Ignácz Adolfné mindkét Radicsra emlékezett, akárcsak Szüts Ferenc idős csizmadiamester. Mások is ismerték gyermekkorukban és Bozsoki Sándor, Molnár János stb. megerősítik, azt az írói állítást, hogy valóban piacbérlő (helypénzszedő) volt s nem örvendezett különösebb népszerűségnek a kofák és egyéb árusok között. — Krúdy az Ál* Krúdy Zsuzsa: Krúdy Gyula. Élet és Irodalom 1963. május 11. 106
