Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A Szentivánéji álom értelméről

bántó frivoíitással utalva a párválasztás már korábban érintett folklór hagyományára.

„Ha ébredsz,

Erezz

Nagy gyönyört

A gyűlölt

Régi kedves bájain.

Édes álom elmúltával Teljesüljön a nótával:

„Kiki a maga párjával”;

Jancsi Pannit nyerje meg,

Zsák a foltját lelje meg;

Hím a nőstényt vigye haza,

S ne legyen panasza.” (24:56 o.)

A negyedik felvonás első színe Titánia és Zuboly idilljével indul, amelyet a háttérből Oberon figyel. De már szánja Titánia őrült szerelmi kínjait, s újból csszekeccan vele a sűrűben. Kedvére lekorholja, és a cívódás végén megkapva a „váltott gyermeket” kibékül vele, és ekkor feloldja a rontás alól Titániát.

„Légy, minő vagy, kedvesem!

Láss, mikép látsz rendesen.

Diána füve Ámor virágát

Győzze le tüstént, rontsa varáizsát.” (24:60. o.)

Titánia felocsúdva elcsodálkozik furcsa kalandján, és most már undorral tekint imént még hő szerelmére, Zubolyra, akiről Puck közben leveszi a szamárfőt, s most már a maga szamár szemén pisloghat.

Így Oberon és Titánia kibékülnek, hogy Théseus és Hippolyta nászánál már áldást és szerencsét hozzanak. S a vidáman felcsendülő pacsirta dallal szállnak, lebbennek tovább „sebesebben, mint a hold”, kerülve a földgolyót, föladva egymásnak és a nézőnek a kérdést, hogy is jutottak az emberek közé éji kalandjukban. Hát hogy is jutottak az emberi-állati kalandba? Éppen ez a darab igazi mondanivalója. Ügy, hogy az emberi világra nemiségének tobzódásában, biológiai és vegetatív funkcióinak a betöltésében ugyanazok a törvények érvényesek, mint a természet egészének a tenyészetére. Általában mindig, de különösképpen a párválasztás és páro- sodás kultikus, rituális ünnepén, Szentiván éjszakáján.

Oberon és Titánia ennek a vegetációs és biológiai folyamatnak világméretű ellentett pólusú regulativ erői, alap princípiumai, illetve ez erőknek emberileg elviselhetően és megragadhatón antropomiorfizált komplex jelképei.

Shakespeare sokkal alapvetőbben ragadta meg és ábrázolta lényegüket, mint Carl Maria von WEBER Oberonja, amelynek szövegkönyvét WIELAND „Oberon” c. eposza és Shakespeare figuráinak a figyelembevételével James Robinson PLANCHE angol szobrász és író írt.a.(25) WEBER Oberon-jában Titánia és Oberon vitájának az az alapja, hogy vajon a férfi, vagy a nő hűségesebb-e. Tehát ebben a romantikus operában már csak az emberi, társadalmi princípiumok dominálnak, azoknak is csak az etikai aspektusa, és az alapvető természeti elem teljesen háttérbe szorul. Ez különösen azért furcsa,

93