Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kamarás Béla: Madách Imre, a politikus
és kulturális élet egyai’ánt ébresztik, bontakoztatják képességeit. Egyénisége, világnézete itt kapja az első, alapvető benyomásokat.2 Három szellemi hatalom formálja azzá, aminek később ismerjük: a reformkor egyre erősödő nacionalizmusa, a nyugatról érkező liberalizmus és a francia romantika. A nemzeti érzés a 30-as években döntő tényezővé válik irodalomban és politikában egyaránt. Hogyne volna hát uralkodó a fiatalság, főleg az egyetemi hallgatók körében! Az életrajzíró elmondja, hogy Madách és barátai elsősorban azokat az előadásokat hallgatták nagy lelkesedéssel az egyetemen, melyeket magyar nyelven tartottak.3 Az ébredő nemzetiség a Nyugat-Európából beáramló liberalizmussal szorosan összefonódik, As együtt alakítják ki a kor politikai eszmevilágát. A haladó liberalizmus a 30-as években diadalmasan terjed a feudális ország mozdulatlan, tunya légkörében. Hívei elsősorban a fiatal nemzedék tagjaiból kerülnek ki, akik mohón szívják magukba az új tanokat a liberalizmus nagy írói, Hugó, Lamartine, Heine és Bőmé munkáiból. Az országgyűlésen, a megyegyűléseken egyre többet emlegetik a szabadságot, demokráciát, s folyton erősödik a gyűlölet a politikai és szellemi zsarnokság ellen. A haladó politikai mozgalommal párhuzamosan s azt erősítve lesz ez idő tájt irodalmunkban egyeduralkodó a francia romantika. A fiatal Madách lelkében a pesti évek alatt kettős élettörekvés alakul ki: az írói és a politikai. Elsősorban költői elhivatottságot érez magában, erre mutat a Lantvirágok című lírai kötet, melyet 1840-ben ad ki és fiatalkori drámái, melyeket 1839-től kezdve ír. persze egyelőre saját kedvtelésére. De az itteni benyomások érlelni kezdték politikai érdeklődését, sőt azt a szándékát is, hogy személyesen vegyen részt a nemzet megújhodásáért vívott harcban. Ehhez már az egyetemen is kaphatott ösztönzéseket. Horváth Istvánnak, a magyar irodalom tanárának előadásaiból ő és társai a naiv, de tüzes magyar nacionalizmus szellemét szívták magukba, a közjog professzora, Virozsil Antal pedig már a reformok híve volt. aki éles különbséget tett a feudális és s parlamentáris alkotmány között, és csak az utóbbit tartotta alkalmasnak az emberi szabadságjogok biztosítására. A pesti időszak hatásai között azonban fontos szerep jut a kulturális miliőnek is, amely költőnket ez időben környékezi. A színház mellett itt elsősorban a sajtóra, főleg a folyóiratokra kell gondolnunk. A legújabb kutatás világította meg azt a szerepet, amelyet az Athaeneum, a kor legtekintélyesebb irodalmi és tudományos folyóirata játszott Madách világnézetének, eszmevilágának kialakításában.4 Ezt a folyóiratot egész fennállása alatt olvasta, s a benne közölt cikkek későbbi gondolatainak, eszméinek csíráit hintik el. S végül szólni kell a személyes kapcsolatokról is, amelyek elősegítették érleíődését. Madách Pesten egy középnemes fiatalokból álló baráti kör tagja volt, melyben Lónyay Menyhért, később az 1887-es idők híres politikusa vitte a vezérszerepet. Kettőjük között szoros barátság szövődött, noha természetük egészen ellentétes volt. Nemrégiben nyilvánosságra került ifjúkori levelezésük váratlan fényt vet költőnk pesti életére és fejlődő írói, közéleti ambícióira.5 A levelek azt tanúsítják, hogy Lónyay korán nyilatkozó politikai, közgazdasági érdeklődése barátjára is hatással volt, s annak figyelmét is a közéleti kérdésekre irányította. Leveleikben gyakran szerepelnek politikai kérdések, így főleg 184CLben, amikor eszmecserét folytatnak egy népies napilap alapításáról, továbbá egy népnevelő egyesület felállításáról. Mind olyan kérdések, melyek akkoriban a reformpolitika napirendjén voltak. Lónyay mindenesetre hamarább lépett a politika porondjára, mint Madách, mert már 1843-ban Bereg megye országgyűlési követe lesz. 69
