Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Bárdosi Németh János: Bajcsy-Zsilinszky Endre
linszky politikájának. A hírre, hogy szerepeltetjük Szombathelyen, aktív katonatisztek kerestek fel, és ígérték a szervezéshez támogatásukat. Így ismertem meg — többek között — Nyékhegyi Géza főhadnagyot, aki egy diák rajongásával beszélt Bajcsy-Zsilinszy Endréről. Később megtudtam, hogy már többször bajba keveredett Zsilinszkyvel való kapcsolatáért. De polgári körökben is nagy volt a várakozás. S a „siker” nem is maradt el. Olyan vihart kavart Bajcsy-Zsi- linszky szerepeltetése, hogy amit évek óta nem értünk el: a Vasvármegyében maga Lékai-Lingauer Albin főszerkesztő (országgyűlési képviselő) vezércikkezett „irodalompolitikánk”-ról. (Más alkalommal mindig Hegedűs Ferenc, a kitűnő újságíró, a társaság egyik vezetője szokott beszámolni az irodalmi estékről. Ideje már, hogy a Lingauer-féle „politikától” elválasszuk az ott robotoló progresszív felfogású újságírókat, köztük a nagy felkészültségű, igényes tollú Hegedűs Ferenc munkásságát!) De nézzük a dokumentumokat: A Faludi Ferenc irodalmi társaság plakátja szerint 1934. január 14-én, vasárnap 5 órakor a kultúrház nagytermében Bajcsy-Zsilinszky Endre ország- gyűlési képviselő, a Szabadság szerkesztője, az Írók Gazdasági Egyesületének elnöke és Sértő Kálmán költő szerepelnek. A műsoron Bajcsy-Zsilinszky Endre Korunk történelmi evolúciója c. előadása, Sértő Kálmán versei, a szombathelyi Iparoskor dalárdája, Heintz Fülcp vezetésével Bartók-dalokkal, s én megnyitóval szerepeltünk. Sértő Kálmán szerepeltetése szükségmegoldás volt, noha akkor még Sértő Kálmán nem volt nyilas, sőt Hatvanyék is támogatták a baranyai származású „őstehetséget”. A Pesti Napló egész oldalon közölte a verseit. Korán elkapatot:. lett, s amikor megismertem, — a híres Angelo-felvétel helyett — erősen foghíjas volt már, s kóros alkoholista. Bajcsy-Zsilinszkyt eredetileg Illyés Gyulával akartuk szerepeltetni, de Illyés Gyula gyomorbántalmai miatt ezúttal nem tudott lejönni Vasba. (Korábban 1933-ban és 1943-ban is járt nálunk Illyés, a Faludi Társaság vendégeként.) Meghívásomra Bajcsy-Zsilinszky Endre az alábbi levelet írta hozzám a Szabadság levélpapírján (a szerkesztőség akkor Budapesten I. kér. Bálvány u. 15. sz. házban volt.) Budapest, 1933. dec. 29. Kedves Barátom! Szíves elnézésedet kérem, hogy a karácsonyi lap körül való izgalmak miatt csak most válaszolok szíves soraidra. Vállalom az időpontot is, az előadás címét is: Korunk társadalmi evolúciója, csak azt nem tudom, felolvasást írjak-e, vagy szabad előadást tartsak. Persze, az utóbbi könnyebb, viszont egészségem, meglehetősen bizonytalan s nálam az előadás sikere rendkívül sokban függ, hogy hogyan vagyok disponálva, mivel nem vagyok vérbeli előadó. Azt sem tudom, hogyan szoktátok Ti ezeket az előadásokat tartani, mert alkalmazkodnék hozzá. Még van idő bőven, örülnék, ha ezirányban mielőbb választ kaphatnék. Ami az elszállásolásomat illeti, mégis jobbnak találnám a szállodát, bármily szívesen mennék különben kedves régi barátomhoz, Gézához. De éppen az ő érdekében úgy határoztam, hogy nem tehetem ki őt annak az esetleges kárnak, amit szenvedne, ha történetesen katonáék megtudnák a dolgot. Mert egyszeribe rávilágítanának ezzel azokra a szálakra, amelyek miatt már szegény fiú egy ízben majdnem kitörte a nyakát, és csak nagy erkölcsi biztossága és kiváló minősítése mentette meg. A mozgalom szemponjából is jobb, ha nem gyanúsítják 63
