Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Gárdonyi Géza nyugat-dunántúli élményei

két szóban is gyakorolni. Egy angol—német szövegű könyvből fordította Sha­kespeare Julius Caesar-ját és Victor Hugo Századok legendái című könyvét ás megpróbálta magyarítani a francia eredetiből. Már ekkor naplót vezetett — gyorsírással. 1884 őszén végeszakadt a sárvári csendes napoknak. Keller Pál dabronyi nagybérlő arra kérte Barabást, hogy szerezzen néki jó kántort falujába. Sze­retné rábízni gyermekei nevelését is és jól jönne ki nála anyagiak tekinte­tében. Barabás Gárdonyit ajánlotta és megválasztása rövidesen meg is tör­tént — egyhangúlag. Sárvárott több volt a fizetése, mint Dabronyban, azon­ban Sárvárott csak segédtanító volt, Dabronyban, pedig rendes tanítói állása lett, és Keller révén számottevő mellékkeresethez is jutott. Mégsem gyökere­sedett meg Dabronyban. Győri barátai buzdítására 1885. augusztus 5-én Győr­be költözik hírlapírónak. Feleségének Győrszigeten, Kletzár utca 4. szám alatt háza volt és idementek lakni. Barabás emlékezete szerint 1887-től kezdve hasz­nálta rendszeresen a Gárdonyi nevet; addig Ziegler Géza néven jegyezte első írásait. Adataink azonban azt mutatják, hogy már 1884-ben Gárdonyi névvel jegyezte írásait; később pedig más álneveket is használt. Ekkoriban Barabás György szerkesztette a Vasvármegyei Tanügyi Értesí- tö-t, mely eleven tanítóegyesületi életről számolt be. Mindjobban előtérbe került a tanítók szakmai képzésének az ügye és a fizetésrendezés kérdése. Fájó szívvel emlegették, hogy még Kossuth Lajos is úgy nyilatkozott a tanítóról, mint természetszerűen szegény és lenézett emberekről. Azt mondta egyik be­szédében, hogy az emberiség processusában igen magas állás a tanítói, bár igen lenézik, mert a tanító csupán tanítja növendékeit arra, miként kell és lehet az anyagi jólétet megszerezni, ő maga pedig nyomorog. És ezt tette hozzá: „Ne bántsa a tanítót a lenézés, mert bőven kárpótolja a becsülettel teljesített emberi kötelesség magasztos érzése. A harmat szerepe nagyon szép szerep; habár gázolja marhák és emberek serege, de nyomán jólét fakad."' Gárdonyi Sárvárról való távozása után élénk pedagógiai vállalkozásokba kez­dett, melyekhez elsősorban Barabás adta az ösztönzést. Gárdonyi művelődéspolitikai műveiben váltig hangoztatta a tanítói mel­lékjövedelmek fontosságát, melyeket ekkor meg akartak szüntetni. Megírta, hogy a tanítói fizetés a nyomorral egy testvér, maid marólúgba mártott tol­lal ostorozta a tanítóválasztásokat, a választások alkalmával eszközölt próbá­kat a pedagógiában járatlan választók részéről. A Vasvármegyei Tanügyi Érte­sítő 1886. januári számában Barabás György felhívta a vasi pedagógusok fi­gyelmét a Ziegler Géza szerkesztette Néptanítók naptárá-ra és a Tanítóbarát című havi közlönyre, „mely lap körül kitűnő tanügyi írók csoportosulnak”, s ,.amely egyenesen a néptanítók érdekeiért fog küzdeni.” Sárvárott gyűjtötte össze filozófiai elmélkedéseit Szellemi szalámisze­letek címmel. Barabás György szerint kézirata három megye tanítói kö­zött közismert volt: sokan lemásolták. Barabás lapja 1848 márciusi számában részletes ismertetést közöl róla, a mű azonban a köztudat szerint nem je­lent meg nyomtatásban, bár kiadásával Gárdonyi komolyan foglalkozott. Erre mutat a Váci közlöny című újságban 1884. május 11-én a következő hír az „Irodalom és zene” rovatban: „Szellemi szalámi-szeletek címmel Don Vigole álnév alatt egy 12 humoros novellát tartalmazó kötet hagyja el legközelebb a sajtót. Előfizetési ára a 10—12 ívnyi műnek 1 frt. Akik kedvelik a humor e termékeit, előfizetéseiket küldjék Gárdonyi Géza nevére Sárvárra (Vas me­gye).” Lehet, hogy Gárdonyi más lapoknak is elküldte felhívását; érdemes lenne jobban is utánanézni, mi lett a sorsa a Szellemi szalámi-szeletek-nek. Gárdonyi első írásai gyengén sikerültek, mint az általunk felkutatott példákból is látható. Maga vallotta magáról később: „Kövek között nőtt fű vagyok, sok idő kellett, míg ki tudtam jutni a levegőre.” Győrött 1882 óta jelent meg a Garabonciás diák című élclap. Csatkai Ignác, a későbbi jeles •soproni orvos a dabronyi tanító (Ziegler Géza) Szellemi szalámi-szeletek 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom