Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Gárdonyi Géza nyugat-dunántúli élményei
két szóban is gyakorolni. Egy angol—német szövegű könyvből fordította Shakespeare Julius Caesar-ját és Victor Hugo Századok legendái című könyvét ás megpróbálta magyarítani a francia eredetiből. Már ekkor naplót vezetett — gyorsírással. 1884 őszén végeszakadt a sárvári csendes napoknak. Keller Pál dabronyi nagybérlő arra kérte Barabást, hogy szerezzen néki jó kántort falujába. Szeretné rábízni gyermekei nevelését is és jól jönne ki nála anyagiak tekintetében. Barabás Gárdonyit ajánlotta és megválasztása rövidesen meg is történt — egyhangúlag. Sárvárott több volt a fizetése, mint Dabronyban, azonban Sárvárott csak segédtanító volt, Dabronyban, pedig rendes tanítói állása lett, és Keller révén számottevő mellékkeresethez is jutott. Mégsem gyökeresedett meg Dabronyban. Győri barátai buzdítására 1885. augusztus 5-én Győrbe költözik hírlapírónak. Feleségének Győrszigeten, Kletzár utca 4. szám alatt háza volt és idementek lakni. Barabás emlékezete szerint 1887-től kezdve használta rendszeresen a Gárdonyi nevet; addig Ziegler Géza néven jegyezte első írásait. Adataink azonban azt mutatják, hogy már 1884-ben Gárdonyi névvel jegyezte írásait; később pedig más álneveket is használt. Ekkoriban Barabás György szerkesztette a Vasvármegyei Tanügyi Értesí- tö-t, mely eleven tanítóegyesületi életről számolt be. Mindjobban előtérbe került a tanítók szakmai képzésének az ügye és a fizetésrendezés kérdése. Fájó szívvel emlegették, hogy még Kossuth Lajos is úgy nyilatkozott a tanítóról, mint természetszerűen szegény és lenézett emberekről. Azt mondta egyik beszédében, hogy az emberiség processusában igen magas állás a tanítói, bár igen lenézik, mert a tanító csupán tanítja növendékeit arra, miként kell és lehet az anyagi jólétet megszerezni, ő maga pedig nyomorog. És ezt tette hozzá: „Ne bántsa a tanítót a lenézés, mert bőven kárpótolja a becsülettel teljesített emberi kötelesség magasztos érzése. A harmat szerepe nagyon szép szerep; habár gázolja marhák és emberek serege, de nyomán jólét fakad."' Gárdonyi Sárvárról való távozása után élénk pedagógiai vállalkozásokba kezdett, melyekhez elsősorban Barabás adta az ösztönzést. Gárdonyi művelődéspolitikai műveiben váltig hangoztatta a tanítói mellékjövedelmek fontosságát, melyeket ekkor meg akartak szüntetni. Megírta, hogy a tanítói fizetés a nyomorral egy testvér, maid marólúgba mártott tollal ostorozta a tanítóválasztásokat, a választások alkalmával eszközölt próbákat a pedagógiában járatlan választók részéről. A Vasvármegyei Tanügyi Értesítő 1886. januári számában Barabás György felhívta a vasi pedagógusok figyelmét a Ziegler Géza szerkesztette Néptanítók naptárá-ra és a Tanítóbarát című havi közlönyre, „mely lap körül kitűnő tanügyi írók csoportosulnak”, s ,.amely egyenesen a néptanítók érdekeiért fog küzdeni.” Sárvárott gyűjtötte össze filozófiai elmélkedéseit Szellemi szalámiszeletek címmel. Barabás György szerint kézirata három megye tanítói között közismert volt: sokan lemásolták. Barabás lapja 1848 márciusi számában részletes ismertetést közöl róla, a mű azonban a köztudat szerint nem jelent meg nyomtatásban, bár kiadásával Gárdonyi komolyan foglalkozott. Erre mutat a Váci közlöny című újságban 1884. május 11-én a következő hír az „Irodalom és zene” rovatban: „Szellemi szalámi-szeletek címmel Don Vigole álnév alatt egy 12 humoros novellát tartalmazó kötet hagyja el legközelebb a sajtót. Előfizetési ára a 10—12 ívnyi műnek 1 frt. Akik kedvelik a humor e termékeit, előfizetéseiket küldjék Gárdonyi Géza nevére Sárvárra (Vas megye).” Lehet, hogy Gárdonyi más lapoknak is elküldte felhívását; érdemes lenne jobban is utánanézni, mi lett a sorsa a Szellemi szalámi-szeletek-nek. Gárdonyi első írásai gyengén sikerültek, mint az általunk felkutatott példákból is látható. Maga vallotta magáról később: „Kövek között nőtt fű vagyok, sok idő kellett, míg ki tudtam jutni a levegőre.” Győrött 1882 óta jelent meg a Garabonciás diák című élclap. Csatkai Ignác, a későbbi jeles •soproni orvos a dabronyi tanító (Ziegler Géza) Szellemi szalámi-szeletek 139
