Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Marton László: Batsányi János értékeléséhez

Ki, nem tekintvén, hol s mikor Es melly időben él,

Dőzsölve tölti napjait,

S barom gyanánt henyél.

(A magyar lantos, 1820-as évek)

Az eljövendő közösségi társadalomról álmodik, s optimista hitét fejezi ki az értelem diadalában, az emberiség nagyszerű fejlődésében. Sorai szinte napjainkig hatolnak:

Higgyük: előbb, vagy utóbb, diadalmaskodni fog a köz Értelem és akarat; diadalmaskodni fog egykor A nagy egész hasznát kereső törvényes igazság.

Mellyet minden nyelv, minden szív, minden erő véd.

S mellyet az ész, mint bölcs kalauz, vigyázva vezérel.

(Levél, egy régi várból, 1792, 1820 körül)

S ma, mikor békeharcunk világméretekre tágult, széleskörű érdeklődésre tarthat számot Az európai hadakozásokra. (1792) c. verse. Batsányi különbséget tesz az ősközösség és az osztálytársadalmak háborúi között:

Mig ki nem költözött erdők homályából,

Vétkezett az ember szokott vadságából;

De, ha mi gonoszt tett tudatlanságából,

Legalább nem tette rosszra-vágyásából.

Most — fő dicsőségét, abban helyhezteti,

Ha ölhet! s fegyverét vérben feresztheti,

Mert, embertársait ha bőven vesztheti,

A megbódult világ vitéznek hirdeti!

De más versében — Virág Benedekhez intézett költői levelében is — találkozunk a békegondolattal, háborúellenes hanggal, amelyet a felvilágosodás szellemében fogalmaz meg.

*

Toldy Ferenc korán felismerte, hogy az írót megérteni és helyesen értékelni csak a korával együtt, a történelmi összefüggések feltárásával lehet: a „költőt nem csak a művészet elvéiből s magában, hanem időszakához mérve is kell megbírálni: s ezen szempontból a história literaria kénytelen lesz Bacsányiról tisztelettel szólni.” (5)

Toldy irodalomszemléletében uralkodó volt a nemzeti szempont, a mű politikai rendeltetése. Ezt emeli ki Batsányinál is: „politikai költő volt, első nálunk, a szó szoros értelmében s nemcsak hazafiú, mint. annyi más”. (6) Azonban nem vette észre, később sem, a költő legfontosabb jellemvonását: a forradalmiságát.

Batsányi János forradalmi jelentőségét Arany László ismerte fel. Túlmutatva Toldy szemléletén, bátor tanulmányában írja: „Az emberiség általános nagy eszméi, a democratia elvei csak egy költőnknél találtak visszhangra: Ba- csányi Jánosnál. Költőink közt ő az egyetlen igazi forradalmán szellem nemcsak saját korában, hanem egészen Petőfi idejéig... Rokonszenve kiterjed minden nép sorsára.” (7)

A kemény jakobinus költőnk helyét Révai József jelölte meg irodalmunk értékrendjében. Kölcsey Ferenc c. tanulmányában megállapította, hogy Batsányi és Petőfi, a magyar jakobinusok és az 1848 plebejus-népi költői között a „Rebellis vers”-et író, jobbágybarát Kölcsey alkot hidat, ,,1789-et és 1848-at kapcsolja össze Kölcsey költészete. Meghallani benne az elviharzott francia forradalom hangját és már felhangzik benne az érlelődő negyvennyolc is. Kölcsey híd Bacsányi és Petőfi között.” (8)

133