Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Antal: Vas megye zenetörténetének rövid vázlata
1919-ben a Zenekedvelők Egyesületének szerepét átveszi „Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesületének Zenei Szakosztálya,” mely a hangversenyélet további élénkítését, valamint a városon belüli zenei önképzést tűzte ki céljául. A kultúregyesület zenekara a m. kir. 5. „Mátyás király”' honvéd gyalogezred egyesített zenekarából kölcsönözte fúvósait, s így kiegészülve bátran vállalkozott a legigényesebb művek megszólaltatására is. Az így kiegészített zenekar 1934-ben 82 tagú volt. A Szombathelyi Dalosegyesület énekkarával és vendégszólistákkal a zene- irodalom legszebb alkotásait szólaltatták meg városunk falai közt; műsorukon a következő művek is szerepeltek: Beethoven: IX. szimfónia; Haydn: Teremtés, Évszakok; Liszt: Szent Ei’zsé- bet (részletek); Kodály: Psalmus Hungaricus, stb. Hangversenyeik rangját kiváló hazai és külföldi előadóművészek és zeneszerzők emelik, a zenekart élvonalbeli karmesterek vezénylik. Néhány név a gazdag listáról: Bartók, Kodály, Dohnányi, Szigeti, Koncz János, a világot járó híres szombathelyi származású hegedűművész, Ferencsik, Németh Mária, Hubay-Popper vonósnégyes; a külföldiek közül: D’Albert, Pablo Casals, A. Heinemann, Leopold Godovszky stb. — Értékes ereklyéje e korszaknak az a legyező, melynek minden szelvényének mindkét oldala ilyen kvalitású zenei nagyságok szombathelyi szerepléséről tanúskodik azok névaláírásával. A színpadi zene A szabadságharc leverése után a mai Rumi úton épült fel fából a „nyári színkör” melynek színpadán 1853—54-ben a Szőllősi-Szuper Társulat több zenés darabot mutatott be. Itt került színre Szigligethy: Cigány c. műve is Doppler Károly zenéjével. A darabnak fennmaradt az eredeti falragasza is (Sz. Levéltár). 1866-ban épült fel a második nyári színkör, szintén fából. Kocsisovszky Jusztin társulata olasz vígoperákat mutat be rajta. 1880-ban avatják fel a 350 nézőt befogadó első szombathelyi kőszínházat, melyben Polgár Károly nagylétszámú társulata operaelőadásokat is tartott. Több kísérletezés után 1914-ben épült fel a Szombathelyi Nyári Színház, melyben Polgár Károly nagylétszámú társulata peraelőadásckat is tartott. — 1919—1925-ig Bodcnyi Béla soproni színigazgató fővárosi művészekkel mutatja be Szombathelyen a következő operákat: Traviata, Hoffmann meséd, Bajazzók, Parasztbecsület, Carmen, Pillangókisasszony, Bűvös vadász. Az igazgató azonban tönkrement nemes vállalkozásában. „Díszítse a jobb sorsra érdemes igazgató koldusbotját az elismerés örökzöld babérága!” — írja róla a korabeli krónikás. 1926-ban Lányi Viktor staggione-igazgató a Kovács Szállóban (mai Nagyszálló), s a kultúrházban mutatta be operáit. Kiemelkedik azonban e vállalkozások közül a helyi „Opera-műkedvelő- gárda”, mely 1922-ben mutatkozott be először a városi közönsége előtt Verdi Trubadúr c. operájának legszebb részleteivel. A következő évben azonban már teljes operát, Rossini: Sevillai borbély c. dalművét adták elő Statsenberg Wencel karnagy vezetésével. Verdi Rigioletto c. operájának 1925-ben történt előadásával azonban kimerült az „Opera-műkedvelő-gárda” anyagi alapja, s beszüntette működését. — 1929-ben korhadtsága miatt lebontják a nyári színkört. 121
