Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Antal: Vas megye zenetörténetének rövid vázlata
Magyar földön könyvtáraink, kottáink, feljegyzéseink java porrá égett, megsemmisült a pusztító háborúk nyomán, de az ősi dallamok a nép emlékezetében tovább élnek mind a mai napig. „A dallam — változandósága ellenére — legalább olyan hosszú életű, legalább olyan maradandó, mint a szó, vagy a régészeti és antropológiai lelet” — írja Szabolcsi Bence. Erről tanúskodik a Vas megyében különösen elterjedt, de ma már megszűnőben levő népszokás, a regölés, mely a téli napforduló pogánykori ünnepének emléke. December 26-án legények bőségvarázsló, párokat összebűvölő regcsénekekkel köszöntik az eladósorba került lányokat, legényeket... — Dallama a finn dallamokkal tart rokonságot. Visszatérő refrénje: „Haj regü rejtem” évezredes sámánének töredéke. A nyelvtudomány megfejtése szerint eredeti jelentése: Haj, önkívületben elrejtőzöm, vagy révüléssel révülök. Az Árpádok korának énekmondóiról, az igricekről is akad adatunk. Vasi vonatkozásban 1292-ben találkozunk énekmondók, ioculatorok nevével. Az oklevelek szerint II. András az igricek földjét a Vasvár megyei Duruszló mesternek adományozza. István király keresztény hitre térítette a magyar népet. Gregorián énekek hangjelzett kódexekben szép számban maradtak ránk. A gregorián énekek hatását népdalainkon is kimutathatjuk. Váton egyik legősibb gyermekjátékunk, az I. László király emlékét őrző Lengyel László játék dallamában is találkozunk a gregorián dallamokra emlékeztető recitáló előadásmóddal. A merev liturgikus keretek közé a XI. sz.-tól kezdve a misztériumjátékok révén szabadabb, világibb szellem szűrődik be. Az új liturgia elemei összevegyülnek a nép világában a régi rítusokéival. Népszokásaink máig is őrzik ennek az emlékét. Vas megye különösen gazdag ezekben. — A betlehe- mezés nagyobb részt tréfás pásztorjátékká vált. Megyénkben több helyen pásztorozás, battaliázás a neve, s alig van egyházi vonatkozása. — A jáki bet- leihemes játékban megtalálható a középkori bolondünnepek három szereplője közül kettőnek a neve is: Maksus és Koridom. A harmadik név Tyi- tyire lenne, de e helyett Finfilist énekelnek. A háromkirály-járás jellegzetes kelléke a kiugratható csillag, a szokáshoz fűződő dal több változatát éneklik ma is. A pünkösdölés él ma a legelevenebben népszokásaink közül, mely kétségkívül pogány eredetű, melyet az egyház új szövegek hozzáadásával szelídített vallásossá. III. TÖRÖK IDŐK A mohácsi csatavesztés után a három részre szakadt ország kulturális központja elveszett, a lantosok, hegedősek szétszóródtak a várakban, vidéki rezidenciákon, falvakban. Vas megye zenei életéről is három kiemelkedő fontosságú várának történetében találunk adatokat. 1. Sárvár ekkor válik kulturális, művészeti és- nemzeti központtá. A sárvári várat a török sosem tudta elfoglalni, benne a fejlődés vonala töretlen maradt. A nagyműveltségű Nádasdy Tamás udvarában zengtek a virágénekek, pengett a lant. Oskolamestere Sylvester János a „magyar poezis”-t a virágénekekben ismeri fel: ,,Az virág énekekben... csudáikat ja minden nip az Magyar nipnek elméjinek éles voltát az lelisben.” II. A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG 114
