Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Poszler György: A szépíró Szerb Antal
Waldheim professzor furcsa figurája, aki Jung kollektív tudatalattijának misztikus mélyeiből a primitív népek ősi, erotikus halálösztönét véli kielemezni, és erre csábít Ulpius Éva is, a kamaszévek eltemetett lávarétegéből előlépő rejtelmes „halálhetéra”. A tények vaslogikája azonban csszeroppantja a múlt emlékeiből felépülő lidérces álomvilág törékeny falait. A kísértetek csak azért jöttek újra napvilágra, hogy megbüntessék Mihály árulását, azután végleg széthull a hajdani lázadók titkos szövetsége. Ervin Tamás útját követi, roncsolt tüdővel hal meg egy gubioi kolostorban, és ezzel önmagában legyőzi a realitás világát. János Erzsi megkaparintott szerelmével váltja meg magát a Mihállyal szemben érzett gyötrő kisebbrendűségi komplexumból, és elszakad kamaszkora kínos emlékeitől. Éva pedig India felé hajózik egy fiatal angol karjain, és így valóságos alakja lassan mítosszá nemesedik. Mihály egy vágytól és félelemtől gyötört római éjszakán átéli a halál kínos és édes közelségét, de megelégszik azzal, hogy belenéz a megnyíló örvénybe — ő is a novellahősök rokona —•, és visszalép a beteljesüléstől. Az elrepült vágyak keserűségével a szájában, kifosztottan, kiűzve az álmok gyötrelmesen gyönyörű paradicsomából, tékozló fiúként indul vissza a felnőttvilág józan realitásába. A kompozíció a párhuzamos szerkesztés remeke, amely Mihály és Erzsi a két ellenpólusról egymás felé induló és újra szétváló sorsa köré bonyolítja a cselekmény szálait. Mihály az örvény mélyéről nyúl Erzsi felé, hogy lényének szilárdságában biztos kapaszkodót találjon. Erzsi pedig megunt eminens tanuló és úriasszony énjéből menekül, hogy Mihály oldalán egyszer a szenvedély szeme közé nézhessen. A zuhanó Mihály fogódzni akar Erzsibe, aki maga is a mélybe vágyik, és énjük ellentétes irányú gravitációját követve, éppen egymás karjai között lepi meg őket az áthághatatlan távolság tudata. Mihály a halálközelségtől lidérces római éjszakában, Erzsi Szepetneki János szerelmében és a rejtélyes perzsa pénzember csábításában tekint az örvény fenekére. Azután mindketten visszatérnek a tények szilárd talajára. Az asszony egy kaland borzongásával gazdagabban, a férfi kijózanodva, de az álomvilág összeomlásától meggyötörtén. Mihály furcsa katarzisa a nagy feladatokra készülő író és tudós végső leszámolása kamaszmúltja vonzó és gyötrő emlékeivel. IV. Az életmű leglíraibb korszakát lezáró Utas és holdvilággal egyidőben születik egy regénytöredék, A fiatal ország, amely már merőben más irányú tájékozódás jeleit mutatja. Az elkészült és kéziratban fennmaradt fejezetek az olasz származású, de később Magyarországra kerülő Marino sorsán keresztül széles ecsetvonásokbal vázolják fel az 1848-as forradalmak előtti Magyar- ország szellemi és társadalmi tablóját. A fiatal hős gyermekkorában Byrontól és az olasz karbonáriktól tanulja a szabadság szeretetét, később pedig Magyarországon, Eötvös és Szalay oldalán szövögeti egy forradalomból megszülető új Magyarország és Európa merész álmait. Az 1943-ban, a háború kellős középen napvilágot látó A herceg című írás Marcantonio St. Ágnesének, az olasz reneszánsz egyik kisszerű zsarnokának képzeletbeli portréja pedig, a történelem célját és értelmét kutatva, Marcantonio korcs zsarnokságában minden elnyomás és személyi uralom torzképét adja, és nemcsak a fasiszta 7 ÉLETÜNK 97
