Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Poszler György: A szépíró Szerb Antal
bői csillant fel valami keveset, inkább a Tett és a Ma költői körének, a Világanyám Kassákjának nagy lélegzetű, oldott áramlásához áll közel, költői világképében és alkotói módszerében pedig Georg Traklnak, a német ex- presszionizmus nagy költőjének művészetét idézi — akiről az esszéista Szerb első nagyobb lélegzetű tanulmányát írja —, bizonyítva, hogy a fiatal költő művészi alkatában legmélyebb egyéni élményei egybeolvadtak az induló esszéista hihetetlen művészet-felfogó szenziibdlitásával. A pályakezdés időszakának hat novellája még világosabban mutatja ugyanezeket a vonásokat. Pico herceg történetének babonákkal, szerelmekkel, vérrel és megtérésekkel telített reneszánsz kulisszatömegében, A választott lovag varázslatokkal, párviadalokkal és csodákkal telezsúfolt legenda középkorában és az Ajándok mátkasága ráolvasással és garabonciás diákkal népivé stilizált világában szinte fuldoklik a vallási vívódások, a művészi küldetés- tudat és az igazságkereső szenvedély lírai mondanivalója, és Walter Pater ragyogó Pico-arcképének, a Grál-legenda csodás motívumainak és a népmesék érzésvilágának teljes átélése e novellák megszületésében az egyéni élménynyel teljesen egyenrangú tényező. A fehér mágusban Storm Kései Rózsdk- jának, Ibsen Rubeljének és Hofmannsthal Cíaudiojának indítása mellett is ott lüktet az elvont igazságok keresése és az élet teljes és gazdag élése közötti vívódás eleven őszintesége, de ehhez a lírai maghoz csak a középkori Bizánc tudóskodóan megrajzolt képének gondos lehántása után juthat el az olvasó, ahogy A szörnyeteg közeledésében is el kell választani a világ pusztulásának veszélye miatt érzett hiteles döbbenetét az expresszionista manír- tól. Egyedül A zsarnok összetett és finoman árnyalt lélekrajzában és a milánói herceg és apródja mély ábrázoló erővel megelevenített érzelmi párharcában uralkodik az alapgondolat az atmoszférateremtő apparátus fölött, és teszi ezt a novellát a pályakezdés éveinek legjobb alkotásává. A húszas évek elején született versek és novellák megmutatják, hogy r zsengék korszakának közvetlen líraisága után a tulajdonképpeni szépirodalmi pályakezdés forrongásaiban a szűk élményalapra építő és sajátosan irodalmias ihletésű egyéni mondanivaló háttérbe szorul a már a tudományos indulás kelléktárából kölcsönzött gazdag kultúrhistóriai asszociációkkal dolgozó at- moszférateremtő apparátus mögött. II. Klingsor, a csúfondárosan bölcs vén varázsló egy titokteljes, mesebeli éjszakán kioperálja a szerelem rút ördögét Lancelot lovagnak, Arthus király legendás kerekasztala legragyogóbb hősének testéből. A varázslat megtörik. Szertefoszlik a szenvedély, a Guinevera királyné iránt érzett viszonzatlan lángolás, amely annyi gyötrelmes éjszaka, kínos emlék és keserűségből fakadó hőstett szülője volt. A vak hódolat érzelmi börtönéből megszabadult lovag ámulva fedezi fel a nap sugarát, a táj varázsát, az asszonyok szépségét, az asztal örömeit, de a megtáruló világ ezer ingerének hívására belülről ásító üresség felel. A hős számára közönségessé szürkül a szenvedély nélküli élet, és a megrabolt vágyak dörömbölnek Klingsor kapuján és visszakövetelik a hódolat áhítatát, a lovagi szolgálat boldog alázatát, a kielégítetlen nosztalgia feszülését, amelyben Lancelot élete egyetlen nemes értelmét találta meg. — Erről szól a harmincas évek Szerb Antalénak egyik legőszintébb fogantatású novellája, a Szerelem a palackban, ez a pátosszal átszőtten iro90
