Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 2. szám - FIATALOK (Versek) - Tóth Elemér: Lámpák

TOTH ELEMER LÁMPÁK Lámpáink cikkanó suhintásokból nőtt éjikék. Ha jön az este égi-kék fény szirmaikat kibontják. Hajnalkákból és estikékből bármikor szedhetünk egy csokorra valót. De mennyire másabbak ezek a virágok! Fényhóvirágok. Szélfútta hírnökök, jelzik, hogy jön a tavasz. Mert fut az idő. Meg-megcsikordulnak az utcák lépteink alatt. A nappalok és az éjszakák percenként váltogatják egymást és már zümmögnek az atomreaktorok. Később azokat is éppen úgy megszokjuk, mint ezeket a virágokat. Közben arra az időre gondolunk, amelyben majd az értelem, a szépség és fogalmaink mai belső virágai is mind kinyílnak, mint a külső világ e ragyogó modem suhintásai. Éjikék. A nesztelen béke fényhóvirágai ezek a lámpák. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom