Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: Népművelési eredmények és gondok
a fejlettség adott, mai fokán a gyermeknevelés minden gondját és felelősségét — anyagi és erkölcsi felelősséget egyaránt értve — vagy annak legalábbis nagyobb részét, a társadalom a családra kénytelen hárítani... Nem merünk így érvelni, félünk a saját fegyvertárunkhoz nyúlni, mintha csak attól rettegnénk, hogy ezzel az érveléssel megfosztjuk a családot — mint ahogy valóban úgy is lenne — az örökkévalóság nimbuszától. Mert mi lesz, ha gazdagabb lesz a társadalom, mi lesz, ha a gyermekek anyagi és erkölcsi biztonsága és fejlődése nem a szülők egyetértésétől fog függni pusztán, hanem szilárdabb talajra, a társadalom kollektív felelősségére támaszkodhat, és ha mindezt úgy tudják megoldani, hogy nem k.ell egyúttal elszakítani is a gyermeket a szülőktől — igen, mi lesz akkor? Mi lesz tehát, ha később ebből az indoklásból az emberek ellenérvet faragnak? A teoretikusok és a praktizálok többsége — írók, művészek, publicisták, bírák és pedagógusok — nem dialektikus materialista módon, hanem dogmatikus módon agitálnak a család mai formája mellett. A család, mint téma — közérdeklődésre tart ma számot. Közéleti vihart tud kavarni a színpadon is. Persze, a színház nem katedra: nem vállaikoz- hátik arra, hogy kész megoldásokat ajánljon az izgalmas társadalmi kérdésekre. De ha jó, hivatásának megfelelő színház, akkor arra legalábbis alkalmas, hogy a fejlődés, az élet, a praxis — és a praxis előtt járó, merész, haladó közgondolkodás — elől a torlaszokat feszegesse. Nem azt kívántuk bemutatni, hogy a veszprémi színházban csupa kifogástalan és nagyszerű produkciót láthat a közönség. Az azonban tény, hogy művészi és kultúrpolitikai programjával képej a közvélemény alakítására. Működése — bármily szerény kis mozzanat is — kétségkívül az előremutató mozzanatok egyike abban a folyamatban, amely a nekilendülések és vissza- hanyatlások dialektikus egymásrahatásának eredőjeként végűiig a magyar színházi kultúra megújulását fogja eredményezni. A színház azzal, hogy idei produkciói nagyobb hányadával az érdeklődés középpontjába tudta állítani a család problémáját, kétségkívül a szocialista építést, a szocializmus teljes — tudatra és moi’álra is kiterjedő — felépítését segíti. Koncz István NÉPMŰVELÉSI EREDMÉNYEK ÉS GONDOK önálló tudománnyá kezd válni a népművelés A szocializmusban a dolgozóknak alkotmányban biztosított joguk van a művelődésre, a szórakozásra. Az emberek igen változatosan élnek ezzel a jogukkal. Vannak, akik csak ismereteiket akarják bővíteni: ezek ismeret- terjesztő előadásokat hallgatnak, vagy szakkönyveket olvasnak. Mások érdeklődésüknek megfelelően egy-egy szakterületet kívánnak megismerni: ezek a szakkörökbe tömörülnek. A műkedvelő művészi hajlamaiknak élők a művészeti csoportok tagjaiként tevékenykednek. Sokaknak csak szórakozási igényük van: ezek rendezvényeket látogatnak. Az emberek különféle művelődési és szórakozási igényeit kielégítő lehetőségek és feltételek biztosítása a népművelés feladata. 157
