Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Smidt Lajos: Gyóni Géza levele
SMIDT LAJOS GYÓNI GÉZA LEVELE Nyolcvan évvel ezelőtt született Gyóni (Áchim) Géza költő Gyónón. Az a költő, akinek „ ... Véres harcok verték fel hírét, De csak a béke katonája volt.” (Sírvers.) A tragikus sorsú költő nemcsak verseivel akarta szolgálni a magyar művelődést és művészetet, hanem a színházak és a színjátszásnak is lelkes munkása, éspedig éppen a nagyon sokáig elhanyagolt vidéki színházaknak és színjátszásnak. Ezért vállalja nagy örömmel egy vidéki — szabadkai — színházi újság szerkesztését. E tény bizonyításául szolgál az a levél, melyet Gyóni 1913. szeptember 30-án adott fel barátjának, Finta Sándornak Győrbe,1 s amely így szólt: Szabadka, szept. 30. Kedves Sándorkám, megengeded remélem, hogy pár pillanatra megzavarjam olimpusi nyugalmadat és miközben szeretettel köszöntelek, mindjárt egy kéréssel is zaklassalak. Az eset a következő: Albert Erzsi, aki tavaly a ti jeles primadonnátok volt, az új szezonban a mi társulatunkhoz szerződött s mint a szabadkai Színházi Újság szerkesztője, az újságom első számát az ő személyének szeretném szentelni és áldozni. Ez utóbbi azonban kevésbbé állván módomban, arra gondoltam, hogy neked, mint a győri színházi lap szerkesztőjének bizonyosan van birtokodban Albert Erzsiről egy vagy több klisé, amit jóbarátságból elküldhetnél nekem és egész biztosan van egy csomó közleményed róla a lapodban, amelyet én mint aki csak hírből ismerem őt, jelhasználhatnék a bemutatására. Kérésem tehát, kedves Sándorkám, az, hogy pakold össze ama kliséket (ha csak egy is, az sem baj) és színházi lappéldányokat, amelyek Albert Böskére vonatkoznak és küld el nekem, a portóra se költs, után fizetéssel, roppant kedves dolgot cselekszel ezzel nekem. Viszonzásul egyelőre nem ígérhetek mást, mint a Színházi Újságom pontos küldését. A lap a fővárosi színházi lapok terjedelmében jelenik meg hetenként, hogy a nívójáról ne is beszéljek. Ha te neked is lesz újra lapod, annak cserepéldányát természetesen elvárom és a kliséinket, amelyek alkalmasak kicserélhetjük. Tedd meg ezt nekem, kedves Sándor, még pedig lehetőleg posta- fordultával, Szeretettel ölel Gyóni Géza Ambícióját tanúsítja, hogy valószínűleg nagyobb riportergárda nélkül maga lát hozzá az anyag, éspedig jó anyag gyűjtéséhez. Bár biztos tudomásom nincs róla, hogy a levél eredményes volt-e, s Finta küldött-e, és mennyi anyagot Gvóninak, illetve Színházi Újságjának, de a Szabadkán 1913. október 22—25. dátummal megjelent Színházi Újság,- — melynek szerkesztője Gyóni Géza — V. évf. 1. számának első lapján Albert Erzsinek 12x12 cm nagyságú, balra tekintő mellképe van. A második oldalon interjút közöl a lap B.-izsu tollából október 11-es dátummal. ,,Az új primadonna... Szabadkán már a kirakatokban ott van a képe, diákok és bakfisok, akik a legnagyobb türelmetlenséggel várják a színház megnyitását, el-el bámulnak előtte. Ő az első fecske, érdekes, izgalmas szezon hírnöke.” Az 5. oldalon szentesi szerepléséről ír, majd a 9- oldalon „A páholyban” 148
