Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"
a következőket olvassuk: „Petői y és Lisznyay úr pihenésképp városunkban tartózkodik.” A hír feltűnően szűkszavú. Egy másik német nyelvű lap, az Ungarn már közlékenyebb: „ ... költő-kongresszust tartottak Győrött. Petőfi, Lisznyai Kálmán, Ervin (-Pompéry János) és az Életképek szellemes szerkesztője, Frankenburg úr jártak itt látogatóban, és tegnap utazott el Kuthy és Irinyi író. Úgy hírlik, az átváltozott Vaterland leendő szerkesztője, dr. Kovács Pál a már nevet nyert „Hazánk” számára máris bizonyos kapcsolatokat épített ki; annyi bizonyos, hogy az ismert újságírókon kívül báró Jósika is ígért cikkeket, s így a fiatal vállalkozás szép fejlődésére számítanak.” Nem kétséges, hogy mindezt a győri lap is tudta. Csak éppen nem akarta jogutódját már születőiéiben hírbe hozni azzal, akit a titkosrendőri jelentések éppen ezekben a napokban így jellemeztek: „rajongó, szélső radikális”. Petőfiék győri kirándulásáról többet is tudunk. Az Életképekből például azt, hogy a pestiek meglátogatták a színházat is. Legrészletesebben Frankenburg számol be: . fölrándultunk gőzösön egy pár napra Győrbe, hol Kovács Pál vendégszerető házánál a legszivélyesebb fogadtatásban részesültünk. Balogh Kornél, az akkori alispán, a „nagy költő” tiszteletére fényes estélyt rendezett, amelyen alkalmunk volt a város legtekintélyesebb családjaival megismerkedni. Petőfi általános hódolat s közfigyelem tárgya volt; mindamellett igen feszélyezve érezte magát.” Petőfi és Kovács tárgyalásainak eredményéről egyik fél sem nyilatkozik, azonban az új lap és Petőfi levelezése elárulja. A meginduló lapban rendszeresen jelennek meg Petőfi legfrissebb költeményei, s író barátait is buzdította a Hazánk támogatására. Arany János, Bérczy Károly, Degré Alajos, Gyulai Pál, Garay János, Lauka Gusztáv, Lévai József, Lisznyai Kálmán, Sárosi Gyula, Szász Károly, Tompa Mihály, Vajda János, Vas Gereben egyaránt munkatársak voltak. Petőfi levelezéséből kitűnik, hogy baráti körében csak a Hazánk mellett agitált, az Életképek pártolását nem szorgalmazta. Ö maga ez időszaka legfontosabb verseivel szerepel: Csalogányok és pacsirták, Kutyakaparó, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Magyar vagyok, Egy barátom az ifjúság, Világosságot, Válasz kedvesem levelére, Kit feledni vágytam, Első esküm, Bányában, A csonka torony, A felhők, A gólya, Utazás az Alföldön, Hol a lány ki lelkem röpülését, Az én Pegazusom és több más. Itt jelentek meg az Üti levelek. Látható, hogy Petőfi pontosan a forradalmi verseit adta a Hazánknak. Ennek oka az a helyes feltevés volt, hogy Kovács Pál többet el tud érni a győri cenzornál, mint Frankenburg a pestinél. Erről született a megállapodás ebben a házban, ez volt az oka a kirándulásnak, és ez a magyarázata a „legszivélyesebb fogadtatásnak”. (3) Az emléktábla végülis jogos, Petőfi is így gondolhatott a házra becsüléssel: a Kovács Pál háza. A régiek tévedése csak annyi, hogy a győri orvos irogatásait maradandó értékűnek gondolták. Pedig hát aprócska csillag volt ő, attól a fénytől ragyog, ami Petőfi napjáról esik rá. Kéznél volt, mikor szükség volt rá. Hosszú életében (Kisfaludy Károly társaként indul, és túléli Arany Jánost) ez a Petőfinek tett szolgálat a csúcspont. Sokkal inkább ez tartja fenn nevét, mintsem rövid életű színdarabjai vagy helyi érdekű elbeszélései. A régiek elfogultságát pedig a maiak úgy ütötték helyre, hogy szobrot állítottak Petőfinek. Nem itt, bármilyen hatásos lenne is, ebbe a szűk mellékutcácskába nem férne be. Bronzba öntve áll azon a tájon, ahol valaha való13* 195
