Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 1. szám - Szabó Jenő: Aki hallja a szirénát (Hangjáték)
BECK: Nem is fontos, hadnagy úr... Egyáltalán nem fontos! Ügy látszik, a dagadt főtörzsorvosnak mégis igaza volt, túl sokat iszom... De a maga folyékony erdei illata... Hej, ha egyszer megérjük, hogy eredetiben is beszívhatjuk... Higgye meg, hadnagy úr, bármilyen ronda is az élet, azért mégis: élni jó ... LÖHNERT: Nekem mondja, százados úr? (Sziréna először halkan, majd egyre erősebben szól.) Nézze itt a kórház, amelyről tegnap beszéltem... Ez az egyetlen fala áll, de az is olyan, mintha minden percben le akarna dőlni... BECK: Furcsa, megint hallom a szirénát... milyen erősen... Lássa, minden csak idegek dolga ... Tegnap még azt hittem, hogy... szóval képzelődtem. Ma egyszerűen nem törődöm vele ... Nevetek ... nevetek . .. nevetek. (A nevetésbe belerobajlik a leomló fal dübörgése.) VÉGE Cáspárdy Sándor: Rába-parton 70
