Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Smidt Lajos: Bezerédj Amália a ravatalon
A könyv szerzője annak megjelenése előtt 3 évvel már halott. 1837. szeptember 21-én reggel fél 5 óra tájban halt meg, mint azt „Ifjabb Bezerédj István gyászba borulva tudtál adja: hogy felesége Bezerédj Amália tüdő ’s gége vészben hosszú ideig sorvadván, Mariavölgyében — hová némü füvek levéve! orvoslást próbálni bizodalma ’s kivánsága vezérlett bennünket — ... csendesen megholt.” (3) ... Mária völgyben temette el Balogh Ferenc stomfai plébános: „Az eredeti halott-levél szerint”. (4) Később szállították Hídjára. Halálával kapcsolatos a szóbanforgó kép. A főúri családoknál ebben a korban szokásban volt, hogy halottjaikról maszkot, vagy festményt készíttettek, ha lehetséges volt, még a ravatalon. Így készíttette az itt bemutatott festményt Bezerédj István is fiatalon meghalt, rajongásig szeretett feleségéről. Kevés a valószínűsége, hogy a festő a ravatalon fekvő halott közvetlen szemlélete után festette a képet, mert hiszen a temetés Máriavölgyben volt, a festő pedig abban az időben kőszegi lakos. De erre utal a ravatal egyszerűsége is, ami az egyébként tehetős Bezerédj családnál el sem képzelhető. A festő minden valószínűség szerint személyesen is ismerte Bezerédj Amáliát. Talán már festette is életében, hiszen közel egykorúak voltak, és Bezerédj Amália ebben az időben többször is megfordult Sopronban és a kőszegi szülői házban. Kuglernek a Bezerédj családdal való kapcsolatát bizonyítja az is, hogy Bezerédj Amália édesapja Bezerédj György, feleségének Szegedy Antóniának ravatali képét szintén a festővel festeti meg, 1842-ben. (5) A kép készítője Kugler János kőszegi városi rajztanár, aki éppen ebben az évben, 1837-ben lett a kőszegi városi rajziskola önálló rajzmestere. Eddig ugyanis a már 1789 óta fennálló rajziskolában a főelemi tanítók egyike tanított. (6) A soproni születésű (7) festő, aki szülővárosában és Győrben is dolgozott, az 1830-as évek elején már Kőszegen van. Itt rendszeresen szerepel grafikáival a „Szőlő jövésnek könyvé”-ben megszakítás nélkül 1834—1866-ig. (8) De foglalkozott arcképfestéssel is, éspedig rendelésre, erre engednek következtetni a kőszegi múzeumban levő képei: dr. Bless Mihály, valamint Weber Lőrinc és felesége arcképe. (9) Nagyobb kompozíciói is maradtak ránk (Kőszeg ostroma, A kőszegi katonai főneveidé és Kőszeg látképe stb. (10) Jó munkáját mi sem 218
