Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - Bakó József: Két rigó (Elbeszélés)
BAKÓ JÓZSEF KÉT RIGÓ* A szomszédunkban nagy az építkezés. Többemeletes ház magasodik a hajnali égbe. Az egyik felvonó-torony legeslegcsúcsán fekete rigócska mintha a munkásokat noszogatná: trillala ... trillala ... kezdjük el... itt az idő, épüljünk, szépüljünk ... A hajnal madarának kedvet ébresztő esapongása bennem is felkelt egy emléket. A sógoromnál laktam a járványkórházban. Ö portás volt, én szolga, egy rigó bolondja, meg a könyveké. Pista, a rigó nem ismerte el az egyéni kisajátítást, ő mindenkié volt a telepen. Csak kosztolásra és tisztálkodásra járt haza. Esténként kalitkája alá ültem és fütyürésztem neki. Éjszaka beleivódott a dallam az agyába és reggel már próbálgatni kezdte. — Rajta csak, Pista! ... megy már! — hangzott a biztatásom és segítségül újra elfújtam az esti dallamot. Ha sikerült az utánzás, szárnyaival tapsolt önmagának. Jutalmul eléje tettem a mosdótálat. Öröme édes-vad csipogássá változott. A mosdótál széléről elkezdte az ingerkedést a tükörképével: kacsingatott j óbbra, balra .. . beleugrott a vízbe ... kiszökkent belőle, mintha hideg lenne ... csipogott, csattogott... megint beleröppent... verdeste szárnyaival a vizet... élvezte a fürdés gyönyörét... Szomszédunkban lakott a gondnok szeretője, aki mindig az éjszaka palástja alatt lopta be magához a vendégeket. A kifáradt szépasszony reggel felé akart pihenni. Igen ám, de Pista ilyenkor fújta legszebb riadóját. Ahány trilla harsogott nálunk, annyi átok fogant a szomszédunkban. Mikor elmentünk szolgálatba, a kalitkát kiakasztottuk a folyosóra, hogy ne zavarja pihenésében a szerelem elcsigázottját. Elővigyázatosságunkat nem méltányolta Pista, mert a búcsúztatóját annál hangosabban harsogta utánunk. Alig halkultak el a lépteink, kinyílott a szomszédunk ajtaja és macskát dobtak a kalitka fölé ... A madár megnémult az ijedtségtől. Nem tudtuk, mi történhetett vele. Érdeklődtünk itt is, ott is, mi lehet az oka a hirtelen némaságnak? Végre az egyik takarítónőből kibuggyant a titok. Ezután már nem mertük se az ablak előtt, se a folyosón hagyni. * Bakó József, „a vasi szegénység-’ harcos költő-írója a közelmúltban halt meg. Özvegye rendelkezésünkre bocsátott néhányat férje meg nem jelent írásaiból. Ezek közül való a Két rigó c. elbeszélés. Tájékoztatásul közöljük olvasóinkkal, hogy Bakó József Följebb a kaptafánál című önéletrajza hamarosan megjelenik a Magvető kiadásában. íi
