Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A szerelem trilógiája. Vörösmarty-tanulmány

„Hagyd kötve, így szólott, óh Csaba e kezet. Hogy Jeve elveszett, tán csak ez vétkezett. MeH Döngörét jókor innen ki nem tiltá, Döngöre öt ezért vadul megfogatá, Dárdáját Jevéhez halálosan sújtá, S míg te harcolsz vele, tündér szabadító. Azért nem ok nélkül bírja őt a tündér, Mert kit nagy bajában halálos végzet ér, Az már nem emberé: ha szabadulást kér, S nyer az égtől, ahhoz tartozik mint rabbér. De te menj el a nagy Kármán kardvasával; Az megbirkózhatik főbbek hatalmával, S ha föltalálod őt, s rajta üthetsz avval, Annyi, mint ha ember küzd ember fiával. Azért, ha erősebb vagy, elejted ötét, Ha ő erősebb lesz, ő ejt el tégedet. De akkor nem látják szabadon e kezet. S gyászos lesz hírében Dalma nevezet.” Idézett soraiban a költő azt mondja el, hogy Csaba, azaz a költő önmaga hiába küzdötte le a társadalmi gátat, mert míg ő az osztályelőítélet ledöntésén fáradozott önmagával önmagában, addig Jeve számára jóformán elveszett, mert bizonytalankodóvá vált, ingadozóvá lett Csaba szerelme felől. Dalma az ifjú szerelmesek eltávolodtatásában vétkesnek tudja magát, mert mint Döngöre foglya idejében nem gyámolította bontakozó, félénk sze­relmüket, emiatt leánya is osztályelőítéletének foglya lett. A költővel kezdődő szerelmi viszonyát fölszámolta és újabb szerelmi tájékozódásban, helyezke­désben keresett önmaga számára szabadulást. Ez a második szerelem-tündér szabadította fel az elsőnek kötelékeiből, miközben Csaba Döngörével viaskodott, s most már „ahhoz tartozik mint rabbér.” Dalma mégis, ha föloldani nem is engedte magát, mintegy az előző hibáját jóvátevő s kárpótlásként erősen biztatja Csabát, hogy menjen el s a tündéri erő ellen tündéri erőt vigyen és leányának mással alakuló szerelmét szerel­mével győzze le. Kármán kardvasa, a férfi szerelem fegyvere, a pallos legyen harci eszköze az életes szerelmi véres tornán s ezzel az élet fegyverrel ejtse el a leányt. Győzelmi esélye meglehet Csabának, mert az osztálygátak ledöntése után most már csak férfiként kell küzdenie férfi ellen szerelme tárgyáért, a lányért. Csaba enged Dalma biztató szavának s Kármán kardjával, apja fegy­verével kívánja most már a szerelem-tündért felverni. Fogja meztelen fegy­verét, melyen kétfelől önmagát is megriasztó és elirtóztató képek rajzolód­nak ki. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom