Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A szerelem trilógiája. Vörösmarty-tanulmány
Feje előbb esik lábaihoz annak Mint égből mennykövek földre hullanának.” Csaba serege, eddigi életműve érték-terméke, pusztító fergetegként csap le Döngörére az osztálykiváltságok érdemtelen előjogú csapatára. Folyik ádázul a nagy történelmi per és harc. Reng a föld belé. Ahogy itt egyes föleszmélt személyiségek bensejében. úgy a társadalomban is. És ahogy nálunk, úgy másutt is egész Európa-szerte. Elindul a leszámolás folyamata. Recseg-ropog a kiváltságos uralkodó osztály hatalmi gépezete e szüntelen harcban. Harcosok dőlnek ki, harcosok születnek. De a csata folyik szüntelenül itt és mindenütt, a társadalmi életben. Ilyen koncepcionálissá és kontinentálissá fejük Vörösmarty tolla nyomán Csaba és Döngöre harca. Egymás létjogosultságának kizárólagos eüsmertetéséért küzdenek. S ez nincs áldozatok nélkül. Döngöre még osztályából is szívesen dob oda áldozatot, csak további hatalmát lássa biztosítottnak, Jevét, Dalma szép leányát is pusztítaná gátlástalanul, ha kívülről jelentkező nagyobb erő a tömegek igazságának társadalmi ereje, mely a feudális uralkodó osztály erejénél sokkalta hatalmasabb, ki nem mentené halálos helyzetéből erős karjaival „a Nap ragyogó fiav-ként. A Nap ragyogó fia a tudatosuló értelem, a józan ész, a kritikai gondolkodás, a szellem. Az a szellem, amely a humanizmusban vívta meg Európa-szerte első diadalmas harcát az ember autonómiájáért a középkori egyházi gyámkodás ellenében, és formálta, erjesztette Európa társadalmának új arculatát. Az a szellem, amely a felvilágosodás korában még hatalmasabb méreteket öltve, tömegeket, népeket indított autonómiájuk megszerzéséért harcba. Az a szellem, amely az új Európa társadalmi karakterét nyomta ki. A Vörösmarty tói vázolt monumentális kontúrokban ez így mind benne van. Csak hallatlan magas minőségi fokra emelve elvontan és sajátos képnyelven. , í , | ! ; Vörösmarty nem hódol be a társadalmi köztudatban szentesített uralkodóosztály-konvenciónak, félrelöki őket és a születési arisztokráciával az egyéni munka és teljesítmény, a szellem, a minőségi ember arisztokráciáját állítja szembe és viszi diadalra. Azaz: a műben mozogva szólva: Csaba legyőzi Döngörét. De nincs sok öröme benne egyelőre, mert Jeve, amíg Csaba érte vívja nagy harcát, nőiessége várába menekült, tündérsége talányába húzódik vissza, csodás menekedésével mintegy eltávolodva Csabájától is, nemcsak a társadalmi gátak öldöklése elől. A kétdáraájú uralmi osztály-tiltás ölné egyként Csabát és Jevét aggálytalanul, ha Csaba a harcot nem állná vele szemben és ha Jeve nem térne ki előle ösztönösen női természetébe húzódva vissza. Ez a körülmény, amilyen előnyt jelentett pillanatnyilag harca közben Csabának, annyi hátránnyal is járt reá nézve akkor, amikor már Döngörét lebírta. Döngöre legyőzésével egyik ellenfelétől, a külső normátszabó és gúzsba- kötő társadalmi tudattól, ideológiától megszabadult, illetve fölszabadította magát szerelmi elszántságában, de ezután jön a már elvégzett feladatnál is nehezebb, Jevének, az örök titkú nőnek tűnőn-tűnő megoldása még. A Tündérvölgy itt kapcsolódik be szervesen a Szerelem trilógiába, amelyről 122
